KAZÁR BAZÁR
VALLJANAK VÉGRE NYÍLTAN SZÍNT!
Természetesen a zsidóság sem egységes. Származásuknál fogva
(keleti) askenázok, (nyugati) szefárdok, (indiai) manipurok és
(etiópiai) falasák. Vallási szempontból ultraortodoxok, ortodoxok,
chassideusok és neológok. Politikailag cionisták és anticionisták,
hogy csak a legismertebb csoportokat említsük.
Herzl Tivadar azt állította a Judenstaat című könyvében: nép
vagyunk, egy nép! Erre való hivatkozással követelte egy zsidó állam
létrehozását. Mások viszont azt hangoztatják, a zsidó szó alatt nem
nemzetet, hanem vallást kell érteni. Erre való hivatkozással fúrják
be magukat idegen nemzetek testébe.
Hogy ki mit bizonygat maga felől, mellékes. A lényegbevágó, ki
hogyan viselkedik egy megadott helyzetben. Az események, pedig azt
igazolják, a zsidóság megosztottsága azonnal megszűnik, amint egy
zsidó érdeke forog kockán. Ekkor az egész világ zsidósága egyetlen
falanxként helyezi magát azon zsidó és az egész világ minden népe
közé.
Így léptek fel Dreyfuss érdekében, így befolyásolták a tiszaeszlári
ügyet. Hiába kérték a műveltebb zsidóságot, ne vállaljon közösséget
a gyanúsítottakkal, a tőle szokásaiban és erkölcseiben merőben
különböző galiciai söpredékkel. Mégis minden elképzelhető eszközt
felhasználtak a bűntettek elpalástolására, s nem az igazság
felderítését tartották fontosnak, hanem egyedül és kizárólagosan a
hitsorsosaik felmentését szorgalmazták.
Ma sincs ez másképp. Nincs különbség neológ, ortodox, cionista vagy
anticionista zsidó között, amikor zsidó ügy kerül terítékre. Egy
emberként kelnek fel és egy ember szájával harsognak.
Nem ismeretes egyetlenegy eset sem az utolsó száz év történetéből,
amikor a magukat magyar zsidóknak nevezők követelték volna Kun Béla,
Szamuely, Kunfi, Landler, Rákosi, Gero, Auspitz, Farkas Vladimir és
a többi zsidó felelősségre vonását a magyarság ellen elkövetett
bűncselekményeikért. Szinte már a nevetségesség határán azt sem
tolerálják, hogy ezek a zsidók zsidóknak neveztessenek. Nem voltak
zsidók, mondják, mert nem tartották a vallásukat. Érdekes, sem Marx,
sem Engels, sem Trockij, sem Einstein, sem Freud nem voltak
vallásosak, mégis büszkén zsidóknak sorolják be őket a zsidók.
Nem ismeretes egyetlen eset sem, amelyben zsidó felelősséget vállalt
volna az általa elkövetett gaztettekért. Beismerés és bocsánatkérés
még soha nem hagyta el egy zsidó száját. Nem ismeretes egyetlen
olyan eset sem, amikor zsidó nemzsidót dicsért volna. Az érdemeit, a
tudását, a zsenialitását, a tehetségét, a felsőbbrendűségét.
Ellenkezőleg. Soha nem tagadta meg a saját kiválasztottságát. Mert
ebből ered az ő egész prepotenciája, rasszizmusa, világuralmi
törekvése. Ő az ember, a többiek a lovak folyása. Így van megírva a
bibliájában. Soha egyik sem állította, ez ma már nincsen érvényben,
ezt ki kell törölni a könyvekből, mert ti is emberek vagytok.
Egyetlen rabbi sem mondta ki, tévedtünk, mostantól kezdve revideálni
fogjuk az írásainkat.
Egyikük sem mondta soha, a szeretet törvénye nemcsak a zsidó
felebarátra vonatkozik, hanem minden népre. Egyik sem mondta, az
uzsora, a kamatszedés, a becsapás tilalma nemcsak a zsidó
felebarátra vonatkozik, hanem az egész emberiségre, fajra és
vallásra való tekintet nélkül. Egyik sem mondta, vendégek vagyunk,
tiétek a ház, ti vagytok az urai. Mi úgy fogjuk viselni magunkat,
ahogy az vendéghez illő. A törvény a tiétek, mi alávetjük magunkat.
De nem ezt teszik. Cipelik a hónuk alatt a Tórát, a Talmudot és a
Sulchán Áruchot. Azokban van az ő törvényük lefektetve. Idegen
törvényt nem ismernek el maguk felett.
Nem ismeretes egyetlenegy eset sem, hogy egy zsidó valahol a világon
felszólalt volna, elég már ebből a hangos és ízléstelen zsidó
önsajnálatból. Az egész emberiség végigszenvedte a háború
gyötrelmeit, tartsunk végre requiemet amazokért is.
Nem ismeretes egyetlen eset sem, hogy egy zsidó tiltakozott volna a
nekik kifizetett kártérítések ellen. Egyik sem mondta, ti nemzsidók
többet szenvedtetek, több pusztult el közületek, nagyobb kár ért
titeket, ti ezt a térítést jobban megérdemlitek, mint mi. Mi már
több száz milliárd dollárt bezsebeltünk az állítólagosan
elszenvedett fájdalmaink címén, de ti még nem részesültetek
semmiben. Most rajtatok a sor, mi lemondunk a javatokra.
Egyetlenegy magát magyarnak nevező zsidó sem tiltakozott a
Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány létrehozása ellen. A
négymilliárd forint tőkével induló alapítvány a vészkorszakot túlélő
zsidó származásúak számára biztosít életjáradékot, amennyiben faji,
vallási vagy más fasiszta szellemű zaklató rendszabályok elszenvedői
voltak, továbbá ha 1945. május 9. előtt Magyarországon születtek, és
jelenleg is életvitelszerűen ott tartózkodnak.
Habár az intézkedés nemcsak alkotmányellenes, a faji
megkülönböztetés kinyilvánításával, hanem még paradox is egy olyan
országban, ahol hivatalosan egyetlenegy zsidót sem tartanak nyilván,
sem etnikai, sem vallási hovatartozást illetően. Mégsem tiltakozik
egyikük sem, holott jól tudják, a faji vagy vallási alapon való
előnyben részesítésük a nem előnyben részesítettek jogainak
megcsorbítását jelenti, s ezzel durván megszegik a faji
megkülönböztetést tiltó 1966-os nemzetközi egyezmény függelékének 1.
cikkében foglalt határozatot.
Tulajdonképpen mit várunk el a zsidóktól? Azt, hogy tagadják meg a
hűséget a fajtájukhoz? Éppen ellenkezőleg!
Azt kívánjuk, valljanak nyíltan színt. Legyenek azok, amik mindig is
voltak. Hűségesek a fajtájukhoz. Mert azt, hogy nincsenek zsidók,
csak izraelita felekezetű magyarok, az eddigi tetteik alapján, ma
már nem tudják elhitetni senkivel.
Kenessey Csaba (Spanyolország)
Front
2007. október.