ONLINE HÍRSZOLGÁLAT
www.szittya.com/hirek.htm
Nemzetbiztonsági okokból titkosított informatikai közbeszerzések???
Ez meg hogyan lehetséges?
A kémügy elcsendesedett, újabb információk egyelőre nem kerültek napvilágra.
Folyik a nyomozás, de lévén államtitok, ennél többről hivatalosan nem is fogunk
értesülni. Mindeközben teljesen feledésbe merült – legalábbis úgy látszik – a
kémkedéssel gyanúsított volt nemzetbiztonsági főigazgató, Galambos Lajos idején
nagy visszhangot kiváltó Mucuska-ügy.
|
Mucuska, fedőnevén Lorin, valódi nevén pedig Szatmári Ildikó férjével, Szatmári
Tiborral 2002-ben érkezett Magyarországra. Az asszonyt a Romániai Magyar
Demokrata Szövetség (RMDSZ) ajánlására Hiller István akkori politikai
államtitkár vitte be az Oktatási Minisztériumba. Szatmári Ildikó emellett
kuratóriumi tagja lett az Apáczai Közalapítványnak, amely a határon túli magyar
oktatás finanszírozásában vett részt, majd 2004-től a Határon Túli Magyarok
Hivatalában (HTMH) dolgozott. Férje, aki Markó Béla RMDSZ-elnök sajtófőnökeként
is dolgozott, Magyarországra érkezve a szervezet és a magyar kormány közötti
kapcsolattartó volt, illetve a romániai magyarok pártjának budapesti
irodavezetőjeként tevékenykedett.
Szatmári Tibor szerződését 2005 januárjában felmondta az RMDSZ, neje pedig három
hónap múlva hirtelen hagyta ott a HTMH-t. Ezeket a "távozásokat" később annak
tulajdonították, hogy megváltoztak a viszonyok: Medgyessy Péter megbukott, s
vele együtt a szövetséggel meglévő kapcsolat szívélyessége is megkopott némileg.
Mindenesetre Szatmáriék 2005 augusztusától jó időre a hírek szereplői lettek. A
Magyar Nemzet ekkor számolt be arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)
leleplezett egy házaspárt, amely a román titkosszolgálatnak szállította az
információt. Szatmári Tibort és feleségét a kiszivárgott adatok és közölt
dokumentumok alapján azonosították be a kémkedő házaspárként. Szatmári Ildikót
pedig hírbe hozták Hiller István mellett Magyar Bálint egykori oktatási
miniszterrel és a HTMH akkori vezetőjével, Bálint Pataki Józseffel is. Az
érintettek mindent tagadtak.
A hivatalosan lefolytatott vizsgálat szerint, mint az a polgári
titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár,
Tóth András jelentésében szerepelt,
az akkori parlamenti ellenzék, a Fidesz felelőssége vetődhetett fel: a
vizsgálódók szerint ugyanis a párt egyes politikusai a magyar kormányt akarták
lejáratni, amihez a nemzetbiztonsági szolgálatokat használták fel. Mások pedig
azt rebesgették, a megszellőztetéssel Gyurcsány Ferenc akarja féken tartani
kormánya erős embereit. Akár így, akár úgy, Szatmáriék végül kémkedés miatt nem
kerültek bíróság elé. Sőt, Magyarországon telepedhettek le.
Az NBH-ban a történtek után mintegy száz hivatásost vetettek hazugságvizsgálat
alá, hogy megtalálják a Mucuska-gate kiszivárogtatóját. Hogy ez a kutatás
eredményes lehetett, azt az NBH-t 2007-től 2009-ig vezető
Laborc Sándor egyik, a Magyar Narancsnak adott
interjúja árulta el. "Leszögezném, hogy nem a szolgálatok
szivárogtattak. Voltak olyan érdekcsoportok, amelyek komoly erőfeszítéseket
tettek bizonyos információk megszerzésére, és sajnos akadt olyan kolléga, aki…
Nos, inkább nem használom azt a kifejezést, hogy prostituálódott. De hogy értse,
miről van szó: például látható személyi átfedés a Mucuska-gate és az UD Zrt.-ügy
között. Az a munkatárs, aki annak idején érintettje lehetett a Mucuska-ügynek,
szerepel abban a feljelentésben, amit tavaly (2008-ban – a szerk.) az
adatgyűjtési ügyben tettem a rendőrségen."
Éppen ennek a poligráfos
vizsgálatnak a kapcsán merülhetett fel az, hogy az azt végző
társaság, a Zömök Kft. idegen állam (Oroszország?) érdekeit kiszolgálva
gyűjthetett információt az NBH-nál. Ez adná állítólag a kémkedési ügy alapját,
ami miatt Galambos Lajos és Szilvásy György ellen kémkedés gyanúja miatt nyomoz
a Budapesti Katonai Főügyészség, Galambos utódjával, Laborc Sándorral szemben
pedig bűnpártolás a gyanú.
A Zömök volt vezetője, Püski László is a kémügy
gyanúsítottja lett.
A férfi egy másik eljárásban is érintett. Mint arról korábban írtunk, a cég
belekeveredett a több milliárd forintos adócsalásról szóló Eclipse-ügybe. Tavaly
számolt be a VPOP arról, hogy gyanújuk szerint
a Zömöknek – mint az Eclipse Zrt. alvállalkozójának
– kulcsszerepe volt abban, hogy
az összességében tízmilliárd forintos, nemzetbiztonsági okokból titkosított
informatikai közbeszerzéseket elnyert Eclipse
8,1 milliárdja után járó áfának nyoma veszett