Az írást feltöltötte: tonti
Jézus a magyarok
Szent Sólyom
városában feszíttetett meg...
2009. Április 14. 12:12:41
Hogy Mária, Jézus anyja magyar volt-e - valószínűsíthető, de nem eldöntött
vita.
Mindenesetre amellett, hogy Szt. István királyunk Máriának ajánlotta fel
országát, szerte a világon Magyarországot általában nem így hívták a Turul
dinasztiák korában (az Árpád-házi utólagos hazugság), hanem Regnum Marianumnak.
Még különösebb: Mária országának egyetlen külső területe volt 700 éven keresztül
folytatólagosan: 1218-1918-ig, és ez éppen Jézus megfeszítésének a városa; amit
ma héberre úgy ferdítenek: Jeruzsálem.
Jézus a 'magyarok' Szent Sólyom városában feszíttetett meg...
Hogy
Mária, Jézus anyja magyar volt-e - valószínűsíthető, de nem eldöntött vita.
Mindenesetre amellett, hogy Szt. István királyunk Máriának ajánlotta fel
országát, szerte a világon Magyarországot általában nem így hívták a Turul
dinasztiák korában (az Árpád-házi utólagos hazugság), hanem Regnum Marianumnak.
Még különösebb: Mária országának egyetlen külső területe volt 700 éven keresztül
folytatólagosan: 1218-1918-ig, és ez éppen Jézus megfeszítésének a városa; amit
ma héberre úgy ferdítenek: Jeruzsálem.
II.Andrásnak köszönhetjük (két szentté avatott lányán és a magyar föld
védelmén felül - Aranybulla) a címet, melyet keresztes hadjárata alkalmával
érdemelt ki:
a mindenkori magyar király Jeruzsálem örökös királya.
Mivel a pápa kiátkozta, /mert András nem volt hajlandó az első nyertes csatája
után többet vívni az ott felismert és általa 'rokon népnek' tartott ellenséggel,
csak jeruzsálem lakói választhatták meg királyuknak, mégha egyik bizánci
felmenője már elnyerte ezt a címet korábban.
Érdemes ismernünk Jeruzsálem múltját és eredeti nevét/lentebb: Idézetek a
'Biblia Enciklopédiából',Josephus Flavius ókori zsidó történetírótól,Firdauszi:
SáhNáme (Királyok Könyve) -ből, Herodotosztól,Metafizikai Bibliai Szótárból, a
Zsidó Lexikonból, dr. Zakar András: A sumer hitvilág és a biblia művéből.
Jézus származásával szemben viszont vitán felüli tény - legfeljebb nem
hangoztatott - (a zsidók ókori történetírója Flavius és mai történészek között
is), hogy a hely, ahol Jézus élt és meghalt értünk; előzőleg 'magyar' volt - a
várost, ahol megfeszítették; a 'magyarok' alapították.
Az idézőjelet azért használom, mert nem így nevezték és nevezik ezt az alkotó
népet, hanem Egyiptomban hyksosnak, a görögök szkítának (scytha). Igaz; azért a
magyar elnevezés sem hiányzik az ÓEgyiptomról készült első térképen: a Sínai
félsziget=Szitia, ezen belül a Matkat vidékén arab felirattal: quady magharah
(magyarok völgye?)
Hogy van-e közünk az elismerten ragozó nyelvet beszélő szkítákhoz? - Nem
kérdés. Az összes krónikánk szittya eredetről származtatja a magyarságot.Csak
nem kérdőjelezzük meg szüleink szavahihetőségét velünk szemben? Akkor ne
feltételezzük ezt az ő szüleikről sem, meg az ő szüleik szüleiről sem - eljutva
népünk régi tudatáig és krónikásainkig.
A palesztínai letelepedés gondolata és vágya ősi a zsidó népben, bár maga a
Zsidó Lexikon /1929/ is beismeri, hogy a mai Izraelnek nem a zsidók, hanem a
szumírok az őslakói:
'Erec Jiszróel, Palesztina héber neve, szó szerint: Izráel országa. Történetének
rövid áttekintése a következő: Az időszámítás előtt (1) való 4000-3000 táján
szumírok és akkádok lakják, 2600 táján a szumírok meghódítják Szíriát.'
/237.old./
Igaz, hogy 1929-ben a Zsidó Lexikon még írhatott a szumírokról, mert a
szerkesztőség nem tudhatta, hogy két-három évtized múlva kiderül: a szumírok nem
szemiták, hanem a szemiták legyőzött áldozatai.
A zsidók ma azonban ezt már tudják s eszerint cselekednek. A szumírok után
ugyanis szkíták (szittyák) találhatók a mai Palesztina területén.
A későbbi Juda-t (Palesztína zsidók uralta területe) előtte Kos-nak nevezték,
míg Jeruzsálem eredeti neve Urusolyma, majd Nagy Sándor után Hierosolyma és csak
az ariánus keresztények visszaszorítása utáni időben lett Jeruzsálem.
Dr. Zakar András pápai prelátus és szumirológus írja ‘A sumér hitvilág és a
Biblia' 113. oldalán, Ijjas Antal püspök ‘Jézus élete' (1970) c. művére
hivatkozva:
'Erről érdekes részleteket közöl Ijjas Antal legújabb munkájában. Az 1968.
évi jeruzsálemi ásatások során a várfal felszín alatti részén, zsidó régészek
szkíta rovásfeliratokat találtak. Ekkor azonban a kutatóárkokat sietve
visszatemették.'
'Azt a területet abban az idöben homogén turani népek laktak a Biblia
Enciklopédia szerint is, melyben a Jebezeusokat és hittitakat 'turaniaknak'
mondja.
A Kr. e. 3.800-ban alapitott Urusolymot az Egyiptombol kivonulo hikszoszok
Urusolyma néven eröddé alakitottak, irja Flavius. (hikszosz = hys-Kos, gis-KUS;
kiralyi szittyak, Kosiak.) Az eredeti SOLYMA elé Nagy Sandor idejében irtak a
'Hiero' (szent) nevet, ugy lett belöle Hierosolyma s abbol Jeruzsalem.
Hogy a zsidók hogyan kerültek a mai Izrael (Palesztina) 'ígéret földjére', arra
ismét Zakar prelátus vet fényt ugyanazon a helyen:
'Valószínű, hogy a hikszoszok (szkíták) Egyiptomra mért súlyos csapásai tették
lehetővé a zsidó nép Egyiptomból való kimenekülését és az elpusztított
városokban talált aranytárgyak magukkal vitelét. Ezt a lovas szittya népet
követték, azután a zsidók a pusztai vándorlásuk után Kánaánba is, ahol már addig
a szittyák jól berendezkedtek, városokat építettek. Hogy miképpen írtották ki
fokozatosan a zsidók a szittyákat, arról elég bőséges adatokat közölnek a
szentírás könyvei.'
Ez egyúttal arra is magyarázatot ad, hogy miért kellett a zsidóknak teljes
negyven éven át vándorolniuk a pusztában, amikor a távolság Kairótól
Jeruzsálemig légvonalban mindössze 430 kilométer. Bujkáltak. Egyrészt a szittyák
elől, másrészt a nyomukban.
A ma annyira eltorzított nevű 'Jeruzsálem' szittya eredete is napvilágossá
válik Zakar prelátus következő okfejtése alapján:
'J. Fitzgerald Lee (2) és többen, Josephus Flavius, Plutarchos és Eusebius
nyomán úgy vélik, hogy a hikszoszok a Nilus alsó táján, Avaris városa körül
éltek, amíg Amenophis fáraóval össze nem ütköztek. A fáraó előbb kitért és
Étiópiába húzódott hatalmas seregével. A hikszoszok azután elhagyták Egyiptomot
és Jeruzsálem vidékén telepedtek le.
George Adam Smith (3) szerint Josephus, aki az ő hellenista módján állandóan a
Hierosolyma formát használja, azt többször Solyma alakból származtatja, elvégre
neki jobban kellett tudnia. Ez pedig Melkizedek Sáleme. Görög írók már
használták ezt a formát.
Idézi azután Cholerilos görög költőt, aki szerinte a Kr.e.V. században
beszélt a judeai hegyvidékről, mint a ‘Solymai hegyekről', Maneto pedig szól a
zsidókról, akik szintén elhagyták Egyiptomot, mint előbb a solymaiak.
Azonosítani szokták ezt a nevet a Homérosnál található Lycian Solymival is. '
Maga Josephus Flavius ezt mondja: ‘a városnak régen Solyma volt a neve.'
Ezekután nem nehéz összefüggést találni a lovas kultúrájú fémműves szkíták
(szittyák) Szent Sólyom tisztelete (számos egyiptomi emlék ábrázolja) s ennek
Kánaánba átültetett fővárosa a későbbi Szent Sólyom -- Hierosolyma között.'
(Görög nyelven 'hierosz' = 'szent')
A hikszoszok ragozo nyelven beszéltek. A Del-Kanaani Juda törzs lakterületét Kr.
e. 600-ig KOS-nak nevezték...Jebuzeusok, hittitak, a Harant alapito Hurok,
ragozo nyelvet beszéltek, turaniak voltak a James Biblia magyarazo szotara
szerint is. A Kanaanban is jart Herodotos aki Kr.e. 445-ben az athéni tanacs
elött fölolvasta történetirasat, nem emliti a zsidokat.'
Sába királynője = Csaba királynője? (a szemita nyelvben nincsen 'cs' hang.
'Firduzi irja a Shah-Namaban, hogy a 'turaniak szönyegeikbe félholdat és
kosfejet szönek, diszmenetekben pedig kék zaszlokat visznek, melyet a félhold
ékesit és fejedelmük tronjanak labait is KOS-fejek diszitik', csakugy, mint
némelyik farao tronszékét. Az allamalkoto kosiak településeiknek 'mindenütt KOS
vagy HOVILAG nevet adtak. Ahany ilyen KOS, KUS vagy HAVILAH-t talalunk a bibliai
földrajzban, mindenüt ott talaljuk a CSABA nevü fövarost is', éspedig Szudantol
Tibetig vagy Amerikaig. 'Azonban a szemitak, mivel nyelvük a 'cs' hangot nem
ismeri, SABA-nak vagy SEBA-nak irnak. Az egyik havilah fövarosa BIRES SEBA
(Beershiba) nevet visel ami Csaba Fiat jelent, nem , mint a teologusok hinni
akarjak'. A Metafizikai Biblia Szotar szerint KOSI kiralyok uralkodtak
Mezopotamiaban is.
David Urusolymat nehéz harcok aran csak Kr.e. 1047-ben foglalta el és a szent
varost fövarosava tette. Kr. e. 1043-ban a frigyladajukat is odaviteti
Kirjeth-jearimbol. A Sion-hegyi Araunahi szérüskertben templomépitést tervez de
a következö évben Kr.e. 1017-ben hetven éves koraban meghalt.
Urusolyma elfoglalasa utan David kegyelettel adózott és aldozott a jebuzita
papkiralynak.'
Ezzel a mondattal probléma van. Ha a jebuzitákat igázta le Dávid, akkor miért
áldozott utána a papkirályuknak? Nyilván nem a leigázás után, hanem előtte
történt az adózás és az áldozat. Ezt valószínűsíti a sémi népek
hatalomátvételeinek módszerei a különböző korokban.
A sumerekhez (ez is hamis név, őket sem így hívták, hanem kngr-eknek, a
magánhangzókat nem ismerjük, de elvileg lehet k=h hungar is) beszivárogtak,
fölvették a kultúrájukat, majd mikor elegen voltak, akkor leigázták őket
(akkádok). Egyiptomban is így szerezték meg a trónt, és Magyarország is majdnem
erre a sorsra jutott a Galíciából beszivárgottakkal 1919-ben.
A zsidók eleinktől vették át az ősi napkultuszos papkirályságot, a sion-t
(cion-t)!
'Közben David is papsagot allitott. A Zadokitak monopolizaltak az urusolymai
papsagot, mely egyesitette a kiralyi és föpapi méltosagot mely szembekerült a
levitakkal. Babylonba hurcolasuk utan a Levita Papsag megszerezte a teljes
hatalmat.
A jebuzitak ösi napkultuszos papkiralysagat David azonnal önmagara
alkalmazta. Atvette a SION (ZION v. CION) teljes kultuszat, amelyet a habiruk
(héberek) addig nem ismertek, mert a SION -féle kultuszt nem talaltak a héber
région fallal keritett varosaiban.
Végül Zakar prelátus megállapítja:
'A szittyák után a kánaánita népek is folytatták Jeruzsálemben a Nap
tiszteletét, sokáig még párhuzamosan a zsidó istentisztelettel is.'
Ezért találtak 1968-ban szittya ékírásos feliratokat Jeruzsálemben és ezért
kellett azokat a mai zsidóknak sietve újra betemetniök... A tény azonban áll: a
zsidók nem eredeti lakói a mai Izraelnek. Ugyanakkor ez fényt derít arra is,
hogy a magyarok miért tartották a sólymot mindig olyan nagy becsben és miért
volt a sólyomvadászat már a honfoglalás előtt is egyik jellegzetes nemzeti
sportunk. Szittya őseinktől maradt ránk.
A későbbi évszázadok folyamán szórványos kísérletet látunk a zsidók részéről a
Palesztinában való újraletelepedésre. A Zsidó Lexikon szerint:
'... már a 7. században egy Benjamin nevű zsidó Egyiptomban 30 ezer főnyi zsidó
sereget szervezett és Chosroes perzsa királlyal szövetkezve meghódította
Palesztina nagy részét, amelyet 14 évig tartott uralma alatt. Az utolsó
fegyveres próbálkozás Palesztina visszafoglalására a 8. században történt,
amikor Abu Issa perzsa zsidó indított mozgalmat a mezopotámiai és szíriai
zsidóság között, mely mozgalom azonban véres kudarccal végződött.'
Ezekután évszázadokig nem történt semmi. A Zsidó Lexikon beismeri, hogy a 13.
században Jeruzsálemnek mindössze - írd és mondd - kettő darab zsidó lakosa
volt:
'Már a 13. században látunk Palesztina-mozgalmakat és kolonizációs törekvéseket,
amelyek közt legeredményesebb Nachmanidesz rabbié, akinek lelkes felhívására az
addig két zsidó lakosú Jeruzsálembe rövid három év alatt 2000-en telepedtek le.'
Több sikertelen vagy kisebb jelentőségű vállalkozás következett, mint például a
16. században David Reubeni akciója, akit még VII. Kelemen pápa is fogadott, de
végül is a spanyol inkvizíció börtönében fejezte be életét 1535 után.
David a szisztémat habiru (=kavart) hasznalatra alakitotta. Központositotta a
kiralyi és egyhazi hatalmat, a Sion-Cion-i istentiszteletet a kiralyt allitotta
a középpontba, aki többé nemcsak hivatalnok hanem az Isten és nemzet közötti
kapcsolat közvetitöje is. A korabbi idökben Sechemben és mashol az Isten és nép
között a törzsfök közvetitettek. Ezt tanulta el Mozes a kenita (= turani - James
Biblia) Jethrotol.
A jebuzita kultusz vagyis hatalomközpontositas atvételével David uj
istentiszteleti format adott a zsidoknak. Yahwet tette az istenségek fölé.
Yahweh a vilagteremtö, a nemzetek ura, kiralysagok alapitoja és Sion/Cion a
valasztott kiraly, a fölkent David széke. Yahveh is a Zionon tronolt és az ö
kiralya David a jobb keze felöl ült. A jebuzitai papkiralysag törvényeinek és
szokasainak héberre korcsositasa megengedte Davidnak, hogy egy sereg elsö- és
masodlagos feleséget tarthasson (Samuel 2. K. 5:10) és legkéjesebb kalkulacioja
a turani hittita Urias agyonverettetése volt, hogy gyönyörü feleségét
megeröszakolhassa..David egyik fia, a hittita Bethsabatol született Salamon volt
a zsidosag legbölcsebb uralkodoja. A szenvedélyben apjara ütö Salamon...több,
mint egyezer agyast tartott.
Az östurani jebuzeusok ösi hitvilaganak és allamrenszerének elzsidositasa utan a
Szent Varos Urusolyma és David a vart Messias prototipusa lett
...ilyenforman a nép a késöbbi idökben a David-házból várta a megváltó
jövetelét.
Képgaléria