Amit az Árpádsávos zászlóról illik tudnunk
Megjelent Orbán Éva legújabb kötete
Orbán
Éva ismét meglepte olvasóit. Az 50. évfordulóra
megjelent könyve, "Amit '56-ról mindenkinek
tudnia kell" sikere után ismét aktuális
történelmi témával jelentkezett. Új könyvének
címe: "Amit az Árpádsávos zászlóról illik
tudnunk". Az írónő kérdésünkre, miért
foglalkozik a mostanában oly sokat vitatott
történelmi zászló eredetével, történelmi
szerepével, így válaszolt: -Vannak
időszakok, amikor régi és új, a magyarság
történelmével kapcsolatos témák újból
és újból előkerülnek a mindennapokban, a
sajtó, a média, és nem utolsósorban
bizonyos politikai meggondolásból vagy
indíttatásból. Ez önmagában még nem
lenne baj. A probléma ott kezdődik, amikor a
téma kapcsán az indulatokat, bizonyos
esetekben gyűlöletet keltők vagy nem
rendelkeznek kellő jártassággal, pontos
információkkal az adott témában, vagy
szándékosan, csúsztatással próbálnak
összemosni - a saját gondolkodásukban
pontatlanul vagy hamisan megrögzött -
dolgokat, melyek végeredménye már több,
mint csúsztatás, egyértelműen
valótlanság lesz. Az
Árpád-házi
királyi család
Árpádsávos
zászlója és a
Szálasiék által
használt nyilas zászlók esetében ezért
kezdtem kutatásba.
Orbán Éva kijelentette: A fotó-arhívumok
képeit és régi könyvek fotóit szemlélve
meglepő eredményre és következtetésre
jutott. Rá kellett jönnie, nem ez az első
eset, amikor
hamis információkkal
félrevezetik a nagyközönséget,
és az emberek jóhiszeműen elhiszik
mindazt, amit náluk tanultabb, ismert
emberek állítanak. Ez a kis könyv ezért
abból a célból született, hogy megossza az
érdeklődőkkel mindazt, amire rábukkant, és
segítsen politikusoknak,
sztár-riportereknek, újságíróknak a
téves illetve hiányos ismereteik
pótlásában.
A könyv három részből tevődik össze. Az
első rész az
Árpádsávos zászló hiteles
történetével foglalkozik, megfelelő
dokumentumokkal illusztrálva. Ez a rész, miután
a zászlótan párhuzamosan fejlődött a
rokonterületekkel, a címertannal és a
pecséttannal, és tárgyi zászló-emlék nem igen
maradt az utókorra, röviden foglalkozik e két
területtel is. A témát csodálatosan szép, régi
képekkel kísérhetjük nyomon. A második rész a
nyilasok zászlóhasználatáról szól, régi
fotók és könyvek képanyagának felhasználásával.
A kötet szerzője összehasonlítást tesz az
Árpádsávos zászló és a nyilas-zászló között,
továbbá a harmadik részben nemzetközi
szaktekintélyekkel, a témát legjobban ismerő
egyetemi tanárokkal készített interjút. Dr.
Bertényi Iván és Dr. Pandula Attila mondják el
szakvéleményüket.
Az írónő szeretné, ha a könyvében
leírtakkal sokak eligazítást kaphatnának, mert
ez az ízléstelen kreált zászló-vita rendkívül
bántotta az igazságérzetét, no meg az igaz
történelmünket is. Véleménye szerint:
- Sajnos van egy törpe kisebbség, akiket
kimondottan bánt a magyar történelmi múlt, annak
hagyományai és jelképei. Hol a Szent
Koronával, hol a Turullal, hol az
Árpádsávos zászlóval van bajuk.
Valószínű ezek a régi magyar kultikus
emlékek még ma is olyan kisugárzással bírnak,
olyan gyökereket jelenthetnének, mely
összefoghatná a magyarságot, s ez akadályozza
őket saját - a nemzeti érdekekkel ellentétes -
céljaik és érdekeik megvalósításában.
Ha kicsit mélyebben foglalkozunk e témával
és elolvassuk a valóban nem nagy, de annál
tartalmasabb könyvecskét, megtudhatjuk például,
Radics Géza kutató szerint "a legősibb
zászlónk a XI. századból való. Nagy a
valószínűsége annak, hogy az Árpádsávos zászló
Álmos nagyfejedelem által szervezett és
létrehozott nemzetszövetség központi zászlaja
volt, amelyet Vérszövetséggel szentesítettek. A
piros az uralkodó, míg a fehér (ezüst) a főúri
réteget képviselte..." Megtudhatjuk továbbá,
hogy
Szent Imre királyunk az 1202-es
Aranybulláját olyan pecséttel hitelesítette,
amelyen háromszögű pajzsban vörössel és ezüsttel
hétszer vágott mező látható.
II. András
királyunknak az 1222-es Aranybulláján a pecsét
szintén hétszer vágott, az Árpádsávos mezőn 7
oroszlán látható.
Mátyás király
nagypecsétjének hátsó lapján, a főhelyen a
hétszer vágott Árpádsáv szerepel a pajzson.
Orbán Éva megállapítja: "Mátyás királyunk
rendkívül erős kötődést érezhetett az Árpádsávos
címerhez, mert még a Corvinák első lapján, a
tulajdont jelző címerként is negyedelt pajzsban
jelen van a vágásos mező, a kettős kereszt a
családi címer mellett. Az Árpádsávok szerepeltek
első, titkos pecsétjén is."
A kötetben szereplő
Képes Krónika 12
iniciáléja alapján megállapítható:
Kézai
Simon krónikaírónk szerint a magyarok
Géza fejedelem koráig turulos zászló alatt
harcoltak. Az iniciálékon az Attila
ábrázolásokon: piros zászló, középen fekete
turulmadár látható, a római kereszténységhez
csatlakozó magyar királyoknak pedig piros
mezőben kettős keresztes, valamint hétszer
vágott piros-ezüst csíkozású farkincás zászlójuk
volt.
Az egyik iniciálén
Szent István
király látható férfikora teljében. A király
sziklás talajon áll. Lábszárán aranypettyes,
barna lábvért van, páncélingét piros-fehér
csíkozású ruha borítja, melynek csíkozása azonos
a hétszer vágott Árpádsávos felségjellel.
A kötet szerzője rámutat: - Árpádházi
királyaink koronázásuk után Szent István
bíborpiros mezőben hármas halmon kettős
keresztes farkincás zászlóját használták, míg az
uralkodó család férfitagjai a hétszer vágott
Árpádsávos zászlót.
Vagyis Orbán Éva a kutatásaira hivatkozva
kijelenti: - Az Árpádsávos történelmi zászló nem
nyilas zászló, és a nyilas zászlót a
hozzákapcsolt sávok nem teszik Árpád-házi
zászlóvá, de mindkettő a zászló kategóriába
tartozik. A történelmi Árpádsávos zászló és a
nyilaskeresztes zászló két külön zászló.
Az Árpádsávos zászló semmiképp
nem téveszthető össze a nyilasok
zászlajával,
melyen "Árpádsávok" - bár eggyel többen -
vannak. '56-ban sem határólódtunk el a Rákosi
címer miatt a nemzeti zászlónktól, mindössze
kivágtuk belőle az idegen felségjelet.
Ha továbbhaladunk a kötet olvasásában, a
szerző rávilágít: A Magyar Köztársaság hivatalos
államcímerében is láthatók az Árpádsávok. -
Vagyis címerpajzsunk fele a hétszer vágott
Árpádsávos címer és zászló, az Árpád-házi
királyi család szimbóluma. Másik fele a piros
mezőben hármas-halmon, koronából kijövő fehér
kettős-kereszt, a Szentkoronával megkoronázott
Árpád-házi királyok uralkodói címere. A kettős
kereszt az apostoli király megkülönböztetését
jelzi, melynek értelmében a középkori Európában
egyedül a magyar királyoknak volt joga
országunkban egyházi méltóságokat kinevezni.
A mai hivatalos magyar címer egyértelműen
felvállalja történelmi múltunkat. A magyar
kitüntetések mindegyikén jelen van az állami
címer, a rajta lévő Árpádsávos mezővel.
A hétszer vágott Árpádsávok alkalmazása
életünk több területén külön is megtalálhatók.
Például települések -
Esztergom, Kisvárda,
Dunaszentgyörgy, Nagyigmánd stb. -
címerében, iskolát vagy végzettséget kifejező,
jelvények között is előfordul - állapítja meg
Orbán Éva. Sőt a Magyar Honvédség alakulatainál
és oktatási intézményeinél is megtalálhatjuk az
Árpádsávok használatát.
Az Árpád-házi szimbolika egyaránt jelen van
a hivatalos állami, önkormányzati és civil
szervezetek, lovagrendek jelképrendszerében is.
A magyar Parlamentben
kinevezésük alkalmával a közjogi
méltóságok, a miniszterek, a képviselők a
magyar történelmi zászlók előtt, köztük az
Árpádsávos zászló előtt teszik le hivatali
esküjüket.
Miről szól tehát a kreált Árpádsávos
zászló-vita?
Dr. Bertényi Iván, a
Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság
elnöke szerint téves és rossz felfogás
összemosni a nyilas zászlót a történelmi
Árpádsávos zászlóval. Orbán Éva hiánypótló
munkája segít eligazodni a félretájékoztatott
vagy a témában járatlan olvasót.
E cikk szerzője pedig reménykedik, hogy e
téma tárgyilagos tisztázása után egyik ősi
magyar szimbólumunk végre méltó helyére kerül.
Aki pedig magával viszi és magasba emeli egy-egy
ünnepi esemény alkalmával az Árpádsávos zászlót,
nem árt, ha tudja, majd ezeréves történelmi
ereklyénket tartja a kezében, melyet valóban nem
engedhet sárba taposni.
(A kötetet kiadta a Technika Alapítvány
prof. Pungor Ernő akadémikus vezetésével,
valamint a Szent László király Alapítvány.)
Frigyesy Ágnes