Amit az Árpádsávos zászlóról illik tudnunk Megjelent Orbán Éva legújabb kötete Orbán Éva ismét meglepte olvasóit. Az 50. évfordulóra megjelent könyve, "Amit '56-ról mindenkinek tudnia kell" sikere után ismét aktuális történelmi témával jelentkezett. Új könyvének címe: "Amit az Árpádsávos zászlóról illik tudnunk". Az írónő kérdésünkre, miért foglalkozik a mostanában oly sokat vitatott történelmi zászló eredetével, történelmi szerepével, így válaszolt: -Vannak időszakok, ami­kor ré­gi és új, a ma­gyar­ság tör­té­nel­mé­vel kap­cso­la­tos té­mák új­ból és új­ból előkerülnek a min­den­nap­ok­ban, a saj­tó, a mé­di­a, és nem utol­sósor­ban bi­zo­nyos po­li­ti­kai meg­gon­do­lás­ból vagy in­dít­ta­tá­s­ból. Ez ön­ma­gá­ban még nem len­ne baj. A prob­lé­ma ott kezdődik, ami­kor a té­ma kap­csán az in­du­la­to­kat, bi­zo­nyos ese­tek­ben gyű­lö­le­tet keltők vagy nem ren­del­kez­nek kellő jár­tas­ság­gal, pon­tos in­for­má­ci­ók­kal az adott té­má­ban, vagy szán­dé­ko­san, csúsz­ta­tás­sal pró­bál­nak össze­mos­ni - a sa­ját gon­dol­ko­dá­suk­ban pon­tat­la­nul vagy ha­mi­san meg­rög­zött - dol­go­kat, me­lyek vég­ered­mé­nye már több, mint csúsz­ta­tás, egy­ér­tel­műen va­lót­lan­ság lesz. Az Ár­pád-há­zi ki­rá­lyi csa­lád Ár­pád­sá­vos zász­ló­ja és a Szálasiék ál­tal hasz­nált nyi­las zász­lók ese­té­ben ezért kezd­tem ku­ta­tás­ba.      Orbán Éva kijelentette: A fotó-arhívumok ké­pe­it és ré­gi köny­vek fo­tó­it szem­lél­ve meglepő ered­mény­re és kö­vet­kez­te­tés­re ju­tot­t. Rá kellett jönnie, nem ez az első eset, ami­kor   ha­mis in­for­má­ci­ók­kal fél­re­ve­ze­tik a nagy­kö­zön­sé­get, és az em­be­rek jó­hi­sze­mű­en el­hi­szik mind­azt, amit ná­luk­ ta­nul­tabb, is­mert em­be­rek ál­lí­ta­nak. Ez a kis könyv ezért ab­ból a cél­ból szü­le­tett, hogy meg­ossza az érdeklődőkkel mind­azt, ami­re rá­buk­kan­t, és se­gít­sen po­li­ti­ku­sok­nak, sztár-ri­por­te­rek­nek, új­ság­írók­nak a té­ves il­let­ve hi­á­nyos is­me­re­te­ik pót­lá­sá­ban.      A könyv három részből tevődik össze. Az első rész az Árpádsávos zászló hiteles történetével foglalkozik, megfelelő dokumentumokkal illusztrálva. Ez a rész, miután a zászlótan párhuzamosan fejlődött a rokonterületekkel, a címertannal és a pecséttannal, és tárgyi zászló-emlék nem igen maradt az utókorra, röviden foglalkozik e két területtel is. A témát csodálatosan szép, régi képekkel kísérhetjük nyomon. A második rész a nyilasok zászlóhasználatáról szól, régi fotók és könyvek képanyagának felhasználásával. A kötet szerzője összehasonlítást tesz az Árpádsávos zászló és a nyilas-zászló között, továbbá a harmadik részben nemzetközi szaktekintélyekkel, a témát legjobban ismerő egyetemi tanárokkal készített interjút. Dr. Bertényi Iván és Dr. Pandula Attila mondják el szakvéleményüket.      Az írónő szeretné, ha a könyvében leírtakkal sokak eligazítást kaphatnának, mert ez az ízléstelen kreált zászló-vita rendkívül bántotta az igazságérzetét, no meg az igaz történelmünket is. Véleménye szerint: - Sajnos van egy törpe kisebbség, akiket kimondottan bánt a magyar történelmi múlt, annak hagyományai és jelképei. Hol a Szent Koronával, hol a Turullal, hol az Árpádsávos zászlóval van bajuk.      Valószínű ezek a régi magyar kultikus emlékek még ma is olyan kisugárzással bírnak, olyan gyökereket jelenthetnének, mely összefoghatná a magyarságot, s ez akadályozza őket saját - a nemzeti érdekekkel ellentétes - céljaik és érdekeik megvalósításában.      Ha kicsit mélyebben foglalkozunk e témával és elolvassuk a valóban nem nagy, de annál tartalmasabb könyvecskét, megtudhatjuk például, Radics Géza kutató szerint "a legősibb zászlónk a XI. századból való. Nagy a valószínűsége annak, hogy az Árpádsávos zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetség központi zászlaja volt, amelyet Vérszövetséggel szentesítettek. A piros az uralkodó, míg a fehér (ezüst) a főúri réteget képviselte..." Megtudhatjuk továbbá, hogy Szent Imre királyunk az 1202-es Aranybulláját olyan pecséttel hitelesítette, amelyen háromszögű pajzsban vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező látható. II. András királyunknak az 1222-es Aranybulláján a pecsét szintén hétszer vágott, az Árpádsávos mezőn 7 oroszlán látható. Mátyás király nagypecsétjének hátsó lapján, a főhelyen a hétszer vágott Árpádsáv szerepel a pajzson. Orbán Éva megállapítja: "Mátyás királyunk rendkívül erős kötődést érezhetett az Árpádsávos címerhez, mert még a Corvinák első lapján, a tulajdont jelző címerként is negyedelt pajzsban jelen van a vágásos mező, a kettős kereszt a családi címer mellett. Az Árpádsávok szerepeltek első, titkos pecsétjén is."      A kötetben szereplő Képes Krónika 12 iniciáléja alapján megállapítható: Kézai Simon krónikaírónk szerint a magyarok Géza fejedelem koráig turulos zászló alatt harcoltak. Az iniciálékon az Attila ábrázolásokon: piros zászló, középen fekete turulmadár látható, a római kereszténységhez csatlakozó magyar királyoknak pedig piros mezőben kettős keresztes, valamint hétszer vágott piros-ezüst csíkozású farkincás zászlójuk volt.      Az egyik iniciálén Szent István király látható férfikora teljében. A király sziklás talajon áll. Lábszárán aranypettyes, barna lábvért van, páncélingét piros-fehér csíkozású ruha borítja, melynek csíkozása azonos a hétszer vágott Árpádsávos felségjellel.      A kötet szerzője rámutat: - Árpádházi királyaink koronázásuk után Szent István bíborpiros mezőben hármas halmon kettős keresztes farkincás zászlóját használták, míg az uralkodó család férfitagjai a hétszer vágott Árpádsávos zászlót.      Vagyis Orbán Éva a kutatásaira hivatkozva kijelenti: - Az Árpádsávos történelmi zászló nem nyilas zászló, és a nyilas zászlót a hozzákapcsolt sávok nem teszik Árpád-házi zászlóvá, de mindkettő a zászló kategóriába tartozik. A történelmi Árpádsávos zászló és a nyilaskeresztes zászló két külön zászló.   Az Árpádsávos zászló semmiképp nem téveszthető össze a nyilasok zászlajával, melyen "Árpádsávok" - bár eggyel többen - vannak. '56-ban sem határólódtunk el a Rákosi címer miatt a nemzeti zászlónktól, mindössze kivágtuk belőle az idegen felségjelet.      Ha továbbhaladunk a kötet olvasásában, a szerző rávilágít: A Magyar Köztársaság hivatalos államcímerében is láthatók az Árpádsávok. - Vagyis címerpajzsunk fele a hétszer vágott Árpádsávos címer és zászló, az Árpád-házi királyi család szimbóluma. Másik fele a piros mezőben hármas-halmon, koronából kijövő fehér kettős-kereszt, a Szentkoronával megkoronázott Árpád-házi királyok uralkodói címere. A kettős kereszt az apostoli király megkülönböztetését jelzi, melynek értelmében a középkori Európában egyedül a magyar királyoknak volt joga országunkban egyházi méltóságokat kinevezni.   A mai hivatalos magyar címer egyértelműen felvállalja történelmi múltunkat. A magyar kitüntetések mindegyikén jelen van az állami címer, a rajta lévő Árpádsávos mezővel.      A hétszer vágott Árpádsávok alkalmazása életünk több területén külön is megtalálhatók. Például települések - Esztergom, Kisvárda, Dunaszentgyörgy, Nagyigmánd stb. - címerében, iskolát vagy végzettséget kifejező, jelvények között is előfordul - állapítja meg Orbán Éva. Sőt a Magyar Honvédség alakulatainál és oktatási intézményeinél is megtalálhatjuk az Árpádsávok használatát.      Az Árpád-házi szimbolika egyaránt jelen van a hivatalos állami, önkormányzati és civil szervezetek, lovagrendek jelképrendszerében is. A magyar Parlamentben   kinevezésük alkalmával a közjogi méltóságok, a miniszterek, a képviselők a magyar történelmi zászlók előtt, köztük az Árpádsávos zászló előtt teszik le hivatali esküjüket.      Miről szól tehát a kreált Árpádsávos zászló-vita? Dr. Bertényi Iván, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke szerint téves és rossz felfogás összemosni a nyilas zászlót a történelmi Árpádsávos zászlóval. Orbán Éva hiánypótló munkája segít eligazodni a félretájékoztatott vagy a témában járatlan olvasót.      E cikk szerzője pedig reménykedik, hogy e téma tárgyilagos tisztázása után egyik ősi magyar szimbólumunk végre méltó helyére kerül. Aki pedig magával viszi és magasba emeli egy-egy ünnepi esemény alkalmával az Árpádsávos zászlót, nem árt, ha tudja, majd ezeréves történelmi ereklyénket tartja a kezében, melyet valóban nem engedhet sárba taposni.      (A kötetet kiadta a Technika Alapítvány prof. Pungor Ernő akadémikus vezetésével, valamint a Szent László király Alapítvány.)   Frigyesy Ágnes