Dr. Érdy Miklós MIT KELL TUDNI ?
AZ ÁRPÁD-SÁVOS ZÁSZLÓ KORAI
TÖRTÉNETE
A Képes
Krónika iniciáléjainak és miniatúráinak tüzetes vizsgálata tette
lehetővé az Árpád-sávos ősi magyar zászló legrégibb történetének
követését és kibogozását. A Képes Krónika művésze Hertul fia Miklós. A
szöveg írója Kálti Márk. (Képes Krónika,
Chronicon Pictum, Budapest,
Magyar Helikon, 1964). Róla azt írja a Krónika hasonmás kiadásának a
Bevezetője: "Vérbeli író tehát a
krónikás, aki a reneszánsz hajnalán átmenti az egyház által semmibe vett
vagy éppen feledésre ítélt mondákat és hősi regényes történeteket".
A Krónika szövegéről kimutatták (15. old.),
hogy a Gesta Ungarorum-ból
és ennek II. Géza korabeli (1141-1162) folytatásából, továbbá Kézai
Simon Gestá-jából (1283)
szerkesztették össze és 1332-ig Károly Róbert történetével is
kiegészítették. Kálti Márk a Krónika kezdősorai szerint annak írása
megkezdésének évében, 1358-ban, a székesfehérvári bazilika őrkanonoka
lett. Az itt őrzött krónikák, oklevelek indithatták a krónikaírásra írja
a Bevezetés.
III. BÉLA (1172-1196).
Nagy
magyar király, II. Géza fia, egy időben a bizánci császári trón
várományosa, páncélingben, koronával a fején, baljában az Árpád-sávos
zászlót tartja, négy piros és négy fehér sávval. A zászlón a felső két
sáv meg van hosszabbítva, hogy így a szél könnyen lengethesse.
III.
Béla fiai I. Imre és II. András. Az ő címerpajzsuk szintén az
Árpád-sávokat mintázza, úgy hogy szembenálló oroszlánok vannak a piros
sávokban. Az aranybulla pecsétjén is ez az Árpád-sávos címer van, az
oroszlánok között egy-egy szívvel. A legalsó sávban egy hátranéző
oroszlán van.
|
*******
A
MOGYORÓDI CSATA (1O74)
jelenetét mutatja a
(2.
kép).
Az akkori király Salamon serege harcol a nyolc sávos piros-fehér zászló
alatt. Szemben Salamonnal van Géza herceg serege melyet fivére László
herceg (a későbbi Szent László király) vezet. László lándzsájának hegye
Salamon mellének van szegezve, hisz a mogyoródi csatában
a testvérek győztek. Apjának, I. Endrének igérete ellenére, a
gyermekkorban titokban megkoronázott Salamon apósához a német császárhoz
menekült. I. Béla, majd fia
I. Géza követte a trónon.
Egy
másik Salamon megfutamodását ábrázoló miniaturában az üldözőire
visszatekintő Salamon jobbjában kard, baljában Árpád-sávos pajzs van
jelezve hogy a mindenkori
királyt illetik meg az Árpád-sávok.
******* |
A
MÉNFŐI-CSATA (1O44).
Az Árpád-sávos zászló korai használatának ismeretét (mint azt alább
leírjuk) azonban sikerült kiterjesztenünk jóval a Mogyoródi-csata elé. A
3. képen
Aba Sámuel magyar király harcolt fehér lovon az Árpád-sávos zászló alatt
a Ménfői-csatában. Jobboldalon a győztes III. Henrik német császár van
ábrázolva, mögötte serege. Balról a koronás Aba Sámuel serege, ahol a
zászlóvivő kezéből a magyar zászló eltört rúdjával a földre hull,
jelképezve a vesztes csatát. A Péterhez húzó emberek bal hátul kucsmában
elhagyják Aba seregét, mely részben oka a vereségnek. Aba Sámuelt a kép
bal szélén karddal átszúrja egy katona ahogy a koronájáért nyúl. A
vesztes Ménfői-csatában a korona és a lándzsa III. Henrik birtokába
került aki azokat a Vatikánba visszaküldte korabeli forrás szerint.
Jobboldalon a császár térdel szőrruhában hálát adva a győzelemért. Aba
király zászlója a nyolc-sávos piros-fehér zászló, melyen a legfelső
piros sáv volt háromszorosan meghosszabbítva hogy a szél lobogtassa,
tehát abban az időben maguk a zászlók vízszintesen rövidek, kivéve a
legfelső sávot.
|
A régi forrásokból ismert, hogy minek kapcsán lehetett Aba Sámuel magyar
király, mivelhogy ő nem az Árpád-házból való. Úgy mondhatjuk, hogy Aba
Sámuel bár nem Árpád-házi, de az ennél ősibb Csaba-házából való. Ezért
viselhetett sávos zászlót. Etele fia Csaba Khorezmiából nősült és két
fia volt: Ed és Edemen. Ed leszármazottai Ügek, Előd, Álmos, Árpád.
Csaba másik fiától Edementől származik viszont az Aba nemzetség. Ez
minősötette
Aba Sámuelt alkalmassá a trónra és arra hogy I. István nővére
legyen a felesége
*******
I.
ISTVÁN KIRÁLY. (1OOO-1O38).
Árpád-házi királyainknál még korábbra tudunk nyúlni a piros fehér sávok
használatánál. A 4. kép S iniciáléjában
I. István királyt látjuk hadi díszben, az apostoli kettőskeresztes és
hármashalmos zászlóval és pajzzsal, míg az Árpád-sávok magának a
királynak az öltözetén látszanak. Mögötte a glória későbbi szentségét
jelzi. Páncélingjét piros-fehér Árpád-sávos csíkozott ruha borítja,
mégpedig a klasszikus, fehérben végződő nyolc sávval.
Ezen
történelmi jelvények használatának helyességében nem kételkedhetünk a
bevezetésben leírt körülmények miatt, melyek a Krónika megszerkesztésére
és megírására jellemzők. Van még egy adat mely számunkra fontos, de
kilencszáz |
ATTILA
CSATÁJA.
Az 5. kép Attila egyik csatáját
ábrázolja Cezumor-nál a rómaiak ellen. A dárdáik mellett nyilakkal
harcoló lovas hunok seregében Árpád-sávos pajzsot látunk, magasra emelt
turulos zászló mellett. A nyolc piros-fehér sávos pajzs a miniatura
megrongált volta ellenére jól látszik. Némely ismertetésben úgy látjuk,
hogy a fehér mellett ezüst sávok használatáról írnak. A Képes Krónika
aranynyal díszes miniatúráin fehér sávokkal jelenik meg az Árpád-sávos
zászló.
Ennek
az áttekintésnek a megírását 2OO6 októberében a Budapesten lejátszódó
események tették időszerűvé. Ugyanis a forradalom 5O éves évordulóján
felvonuló zászlók fele a nemzetiszínű lobogó volt sokjukon a 56-ban
kivágott lyukakkal, a zászlók másik fele azonban az ősi Árpád-sávos
zászló volt. Radics Géza és Juhász László igen jó összefoglalását adták
az Interneten az Árpád-sávos zászló utóbbi évszázadokban történt
használatának. Sőt Lily lányom a Google keresőbe begépelte magyarul az
"Arpad-savos zaszlo" szavakat és a megjelenő Wikipédia internetes
enciklopédia és más cikkek is gazdagon hozzáadtak az ősi zászló
ismeretéhez. Radics Gézától megismertük az 198O-ban kiadott magyar
bélyegsorozatot történelmi zászlóinkról, melynek első tagja az
Árpád-sávos zászló volt. Radics ugyancsak bemutatta Salamon
Mogyoródi-csatájáról készült miniatúrát a Képes Krónikából. Mi most
azért írtuk ezt az ismeretést hogy a zászló és pajzs mégkorábbi
alkalmazását is bemutathassuk és megismertessük.
Juhász
lászló és a Wikipédia cikkeiből a zászló későbbi használatáról
tudhattunk meg sok részletet. Használták a zászlót a Rákóczi
szabadságharcban is módósított formában az 17OO-as évek elején. Rákóczi
erdélyi fejedelem volt 17O4 és 1711 között. A zászlót négy piros és
három fehér csíkból, tehát hét csíkból alakították ki és a középen a
piros sávokba a szabadságharcot jelképező feliratokat tettek. Ilyen
felirat "Cum Deo pro Patria et
Libertate". A Google keresőben egy másik felirat is látszik az
azonban nem betűzhető ki.
A
zászló ujabb kori használata megjelent a II. Világháború idején, amikor
is újra csak módosított formában azt a Nyilaskeresztes párt alkalmazta.
A zászló közepében piros mezőben a párt jelvénye a nyilaskereszt került
középütt a hungarizmust jelképező H betűvel. A központi piros tér
meghosszabbításaként jelentek meg a sávok. A zászló kilenc sávos lett öt
piros és négy fehér sávval. Az öt piros sávnak ekkor társadalmi
jelentése volt. A Wikipedia leírása szerint az öt piros sáv a
parasztságot, a munkásságot, az értelmiséget, a nők-gyermekek-fiatalság
csoportját és a fegyveres erőket jelképezte. Ugyancsak kilenc sávos
piros-fehér csíkozású pajzsot használt Zsigmond király. Ő nem Árpád-házi
király volt.
Igy
több párhuzam vehető észre az Árpád-sávos zászlónak a Rákóczi
szabadságharc és a Nyilaskeresztes párt használatában, azaz a sávok
számának megváltoztatása és a politikai célkitűzés zászlóba foglalása.
Ezekhez részben volt hasonló I. Imre és II. Endre királyok pecsétjén a
piros sávokban a szembenálló oroszlánok alkalmazása (legalul egy
hátranéző oroszlán), bár ekkor a nyolc sáv változatlan maradt.
A
magyar történelmi zászlók gyönyörű kiállítása van a Hazatérés nevű
Református templomban Budapesten a Szabadság téren és a bélyegsorozat
megléte is különleges.
|
Radics Geza
AZ ÁRPÁD - SÁVOS ZÁSZLÓ
Divatossá vált napjainkban a magyar nemzeti jelképek alattomos és
alantas támadása. Az 1990-es évek elején valaki „svájcisapkának”
nevezte a magyar Szent Koronát. Egy másik pedig úgy vélekedett, hogy a
magyar műveltségben a „bőgatyán” és a „fütyülős barackon”
kívül nem igen akad más, amivel a magyarok dicsekedhetnének. Aztán
kiderült, hogy a magyarságnak történelme is van, méghozzá nem is
akármilyen, sőt van egy ősi jelképe is – a Turulmadár. Na, meg a XI.
századból való ősi zászlaja, az
Árpád-sávos zászló. Ez felettébb bántja egyesek érzelmét, de mert
jogi alapon nem támadható, ezért azt akarják a köztudatba vinni, hogy e
zászló tulajdonképpen egy fasiszta jelkép, mert a nyilaskeresztesek is
használták. Nos, de miért nem használja az MSZP vagy az SZDSZ? Valaki
megtiltotta nekik? Mi nem tiltakoznánk ellene. Sőt, e zászló alatt
dolgoznánk akár együtt is a nemzet érdekében.
2003-ban történt, hogy egy erélyes hangú, és a saját igazában
biztos hölgy felhívta a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalt, és
közölte – ellentmondást nem tűrő hangon –, hogy a polgármesterrel kíván
beszélni. Mit tehetett a megszeppent titkárnő, mint kapcsolta Dr. Lázár
János polgármester urat.
Hódmezővásárhely városháza előtt három zászlórúdon három zászló
lobog. A piros-fehér-zöld színű nemzeti zászlónk, a város zászlaja és az
Árpád-sávos zászló. Az erélyes hangú hölgynek éppen az utóbbival volt
baja. Mondván, hogy ez egy „fasiszta” jelkép, és követeli annak
azonnali eltűntetését. Mit tehetett a polgármester, mint levetette a
zászlót. Persze, Hódmezővásárhelynek olyan polgárai is vannak, akik
ismerik a magyar történelmet és jelképeket, és bementek Dr. Lázár
polgármester úrhoz – megfelelő felkészültséggel –, és megmagyarázták
neki, hogy az Árpád-sávos zászlónak semmi köze nincs a fasizmushoz,
miután a XI. századból való legősibb zászlónk visszakerült tisztes
helyére.
2004-ben pedig egy Bácsffy Diana nevű hölgy tűnt fel, aki
„hungaristának” vallja magát. A 2004 augusztusában-szeptemberében az
egyik közszolgálati TV adó a hírekben számolt be Diana tevékenységéről.
A hölgy felsorakoztatta a kopasz, feketeruhás követőit, akik
mindegyikének kezében egy-egy Árpád-sávos zászló lobogott, miközben a
bemondó fasiszta jelképekről beszélt. Kell ettől több a tudatlan és
rosszindulatú embereknek?
2005
júniusában Hatvan város ünnepelte várossá nyilvánításának 60.
évfordulóját. Ez alkalomból némely lelkes ünneplő az Árpád-sávos
zászlóval vonult ki. Nagy meglepetésükre és méltatlanságukra a rendőrség
igazoltatta, majd arra kérte őket, hogy a zászlókat tegyék el, vagy
hagyják ott az ünnepélyt, s mert erre nem voltak hajlandók, a rendőrség
elkobozta e zászlókat. Igaz, hogy másnap visszaszolgáltatták őket, de
azért egy magyar város rendőrfőkapitányának illene annyit tudni, hogy a
piros-fehér sávos zászlónk nem "önkényuralmi jelkép", mint ahogy
azt az esetleges feljelentők vélték.
Napjainkban,
azaz 2006-ban, miután Gyurcsány Ferenc öszödi beszéde nyilvánosságra
került, a tűntetők ezrei gyülekeztek a Kossuth téren, követelve a
miniszterelnök lemondását. Bizony, sokan voltak a tűntető tömegben, akik
az Árpád-sávos zászlót lengették. Ez többeknek nem tetszik, jelek
szerint a sajtó képviselői körében is akadnak ilyenek, mert újra és újra
felemlegetik ama beláthatatlan veszélyt, amelyet e zászló jelenthet.
Napjainkban, azaz 2006-ban, miután Gyurcsány Ferenc öszödi
beszéde nyilvánosságra került, a tűntetők ezrei gyülekeztek a Kossuth
téren, követelve a miniszterelnök lemondását. Bizony, sokan voltak a
tűntető tömegben, akik az Árpád-sávos zászlót lengették. Ez többeknek
nem tetszik, jelek szerint a sajtó képviselői körében is akadnak
ilyenek, mert újra és újra felemlegetik ama beláthatatlan veszélyt,
amelyet e zászló jelenthet. Ugyan mit? Azt, hogy a sárbadöngölt
magyarság kezd nemzeti tudatára ébredni?
Mit kell tudni a négy piros- és négy fehérsávos zászlóról?
Mindenek előtt azt, hogy a legősibb zászlónk és a XI. századból való.
Nagy a valószínűsége annak, hogy e zászló Álmos nagyfejedelem által
szervezett és létrehozott nemzetszövetségnek a központi zászlaja volt,
amelyet a Vérszövetséggel
szentesítettek. A piros az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget
képviselte, mert a hatalom e szövetség értelmében megosztott volt.
Jellemző a magyar történetírásra, hogy nem tartotta fontosnak e zászló
mibenlétének kikutatását és tudatosítását. A négy piros és négy fehér
sáv pedig arról tanúskodik, hogy e szövetséget nem hét, hanem nyolc
nemzet (törzs) kötötte. Erre lehet következtetni a fejedelmek számából
is; Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas, Huba és Töhötöm. Összesen nyolc.
Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a szövetség szervezőjének, és választott
nagyfejedelmének, Álmosnak ne lett volna saját nemzete, így
katonasága. A legvalószínűbb, hogy a
Kürtgyarmat nem egy nemzet (törzs) volt, hanem kettő;
Kürt és
Gyarmat, melyeket kis
lélekszámuk miatt, hadászati célból egybe tettek, de a
nemzetszövetségben – melyet
vérszerződés név alatt ismerünk – teljes jogú szövetkezők voltak.
Persze, más megoldás is elképzelhető, mint például a csatlakozó kabarok,
vagy már a Kárpát-medencében lévő avarok és székelyek, mint a nyolcadik
szövetkező. |
Az
Árpád-sávos zászló nemzeti címerünknek is alkotóeleme, mely a címer jobb
oldalában helyezkedik el. Téves ama felfogás, hogy a piros alapon négy
fehér vagy ezüst sáv a Kárpát-medence négy „ezüst folyóját”
képviseli. Mi történt ugyanis a Marossal? Az Erdélyi-medence
vízlevezetőjével? A Kárpát-medencének öt nagy folyója van. A Maros tehát
semmi esetre se maradhatott volna ki. A kettős kereszt és hármas halom
eredete pedig az újkőkorba vezethető vissza
A
berzenkedők azonban nyugodjanak meg, mert e zászló már megtalálható az
1300-as évek második felében készült
Képes Krónika több képén
is, mint például a mogyoródi
csatára emlékeztető képben, amikor Géza herceg seregei legyőzték
Salamon király csapatai, aki menekülni volt kénytelen. Géza pedig, mint
I. Géza király vonul be a magyar történelembe.
A Magyar Posta 1981-ben emlékezett meg ősi zászlóinkról, amikor
is kiadott egy bélyegsorozatot, melynek az első zászlaja, a 40 filléres
bélyeg volt, azaz az Árpád-sávos zászló. Ezt követte a Hunyadi ~,
Bethlen Gábor ~, Rákóczi ~, 48-as Honvéd ~ és a Csepeli Vörös Ezred
zászlaja. Ezt jó lenne tudni a zászlólengetőknek is, mert e zászlók
jövőjét csak a tudás biztosíthatja.
2006.OKTÓBER 24-ÉN A NAGY TÖRTÉNELMI MULTTAL
RENDELKEZŐ ÁRPÁD-SÁVOS ZÁSZLÓ FELKERÜLT A
LEGNAGYOBB AMERIKAI NAPILAP
NEW
Az
Egyesült Államok vezető lapjában a Budapesten történtekről írt
beszámolójában kiemeli a rendőrség által alkalmazott erőszakos
fellépést. Idéz egy diákot, aki kijelentette: "Be
kell fejeznünk azt, ami 1956-an elkezdődött, mert 1989-ben nem történt
teljes változás |
Ezen
ősi zászló egy olyan jelkép, melynek színei nem ismeretlenek az amerikai
nép számára se, mert az amerikai koloniák leg radikálissabb szervezete a
Sons of Liberty-nek
zászlaja (a Szabadság Fiai)
már 1767-ben a tizenhárom koloniát egy piros-fehér sávos zászlóval
képviselte, amelyből késöbb kialakult a mai amerikai zászló.
Az
1956-os szabadságharc ötvenedik évfordulója előestéjén, ismét budapesti
eseményekkel telt meg a világsajtó.
A
Párizsban kiadott amerikai globális lap az Associated Press amerikai
hírügynökség budapesti jelentését azzal kezdi, hogy "Ötven évvel a
szovjetellenes forradalom után,
A Reuters,
Rendőrtűz
a tüntetőkre címmel tudósít a brit hírügynökség, melyben a rendőrség
erőszakos fellépéséről ad hírt.
A
Financial Times
a
globális terjesztésű londoni politikai-üzleti lap - mint számos társa -
címoldalán közli a rendőri sorfal előtt egyedül, a kezét feltartva
térdeplő tüntetőt, amelyet Balogh László, a Reuters hírügynökség
fotóriportere készített. Beszámolójában ismerteti, hogy a rendőrség
gumigolyókkal, könnygázzal és vízágyúkkal oszlatta a tömeget és vívott
vele csatát több órán át. Az újság kiemeli: "Az a tény, hogy a
szocialisták által vezetett kormány szervezte az év kiemelkedő
évfordulóját, az alkalmat különösen robbanékonnyá tette". A lapban
Gideon Rachman publicista tollából kikerült elemzésében az olvasható,
hogy ha a közép-európai országokban az intézmények demokratikus jellegét
és az emberi jogokat fenyegetnék, az Európai Unió felléphet, például
milliárdos anyagi segítség visszatartásával, sőt az adott ország
szavazati jogának megvonásával. A publicisztika azzal fejeződik be, hogy
azok az értékek, amelyeket Brüsszel védelmez, ugyanazok, amelyek a
magyar felkelés hajtóerejét adták és amelyek közül a legfontosabb a
nemzet joga a demokratikus önkormányzáshoz.
A
magyar történelmi múlt ellenségei tüzzel vassal küzdenek nemzeti
jelképeink, erekjéink
ellen. Ha jó volt Atillának, Árpádnak és a többi Árpádházi
királynak, valamint az igazságos Mátyásnak
is, akkor jó nekünk is. Itt az ideje, hogy tudomást szerezzen róla
minden magyar, ez egy nemzeti jelkép és mindenkinek joga van használni.
- Terjeszd add tovább ! |