In memoriam Vitéz Szentgyörgyi Dezső
minden idők legeredményesebb magyar vadászpilótája
Negyven éve, 1971.
augusztus 28-án a Malév IL–18V típusú, HA-MOC lajstromszámú utasszállító
repülőgépével zuhant le Koppenhága repülőterén az a magyar pilóta, aki a második
világháború során 30 igazolt, s 6 nem igazolt légigyőzelmet aratott ellenséges
repülőgépek felett, majd túlélte a kommunista rezsim ezért járó
meghurcoltatásait.
Vitéz Szentgyörgyi Dezső – mert róla van szó – 1915.
január 6-án Kőkúton (mely helység később összeolvadt Tapaszddal, ezért több
helyen Kőkúttapaszd szerepel születési helyként) született még Szánti Dezsőként.
Édesapja később magyarosította nevét Szentgyörgyire. Iskoláit Enyingen végezte,
lakatos szakmát szerezve.
18 évesen vonult be a légierőhöz, a honvédesküt 1933.
szeptember 3-án tette le. Vadászrepülő akart lenni, de megfelelő iskolai
végzettség hiányában először csak repülőgép szerelőnek vették fel. Mivel a
repülőgép szerelő szakiskolát kiváló eredménnyel végezte el, több társával
egyetemben lehetőséget kapott arra, hogy pilótaképzésen is részt vehessen. A
kétéves repülőgép-vezetői iskolát Székesfehérváron végezte el (1938-ban
végzett), kitűnő eredménnyel.
Vadászkiképzést kapott és részt vett az 1/2. Ludas Matyi
század kötelékében a kárpátaljai hadműveletekben Fiat CR 32-vel. 1939. március
24-én átesett a tűzkeresztségen, századával az Iglót bombázó gépeket kísérték.
1941 tavaszán Re-2000 tanfolyamon volt Olaszországban.
1942 nyarán az 1/1-es Dongó századdal együtt került a
keleti frontra. Első harci bevetését 1942. július 8-án repülte. Először Re 2000
Héja, majd Bf 109 gépekkel repült. Első légi győzelmét hamar elérte (1942.
augusztus 7-én), a dolog szépséghibája, hogy (valószínűleg tévedésből) egy német
He 111 volt az áldozat (a személyzet szerencsére élve megúszta). 1942. október
7-én kezdődött meg a Dongó század egy részének átképzése Bf 109-re. Dezső is az
első csoportban volt, akiket átképeztek. Ezután nagyszámú jabo (vadászbombázó)
bevetést repültek, légi harcokra ritkábban került sor. 1942. december 12-én
repülte 50. bevetését. 1943. június 26-án a 92. bevetésén sikerült lelőnie első
szovjet gépét. A magyar 4/1. bombázószázad Ju 88-as bombázóit biztosította
Fábián István szakaszvezető kíséretében, amikor szovjet Jak-7b-k támadták meg a
bombázókat és az egyiket Dezső lelőtte. Végre megtört a jég. Utolsó bevetését
1943. augusztus 7-én repülte. Frontszolgálata alatt 142 bevetést repült és 6
szovjet gépet lőtt le igazoltan.
1944. május 1.-én megalakult a 101. Puma vadászrepülő
osztály. A 101/2. Retek századba került, amely Dezső korábbi szolnoki századából
alakult meg. A Pumák között is folytatódtak sikerei, első amerikai gépét 1944.
június 14-én lőtte le, áldozata egy P-38 Lightning volt. 6 amerikai gépet lőtt
le 20 más adatok szerint 22 bevetésen. 1944. november 16-án léptették elő
zászlóssá. Az "Amerikai szezon" után újra a vörös csillagos gépek lettek az
ellenfelek. 1945. március elején repülte 200. bevetését. A háború végéig még 17
szovjet gépet lőtt le, az utolsót 1945. április 16-án. Nagy szakmai tekintélyét
nem csak légi győzelmeinek köszönhette, hanem azért is, mert kiválóan repült és
sohasem tört pilótahibából gépet. Azon kevés pilóta közé tartozott, akiket soha
nem lőttek le, nem fogta a golyó. A háborút kb. 220 bevetéssel és 29 (+ 1 német)
légi győzelemmel fejezte be. Ő minden idők legeredményesebb magyar
vadászpilótája. Arany Vitézségi Érmet szerzett.
1945. május 3-án esett amerikai hadifogságba. Ezután
hazajött. 1946-49 között a MASZOVLET pilótája, megnősült és megszületett az
ifjabb Dezső. 1950-ben koholt vádakkal letartóztatják és csak 1956-ban szabadul
ki. 1957-től a Malévnál lett pilóta. Több mint ötmillió km-t repült. Legendás
szerencséje 1971. augusztus 28-án fogyott el. A Malév koppenhágai járatának
katasztrófája során repülőhalált halt. Három hét múlva nyugdíjazták volna...
Emléktáblája a Margit körút és a Keleti Károly utca sarkán található. (Adatok
forrása: A 101. Puma Virtuális Vadászosztály
weblapja) VIDEO
Az már a sors
fintora, hogy ez egyedülállóan kiváló magyar pilóta portréját Somogyi Győző
1996-ban megfestette a száz magyar hős portréját felvonultató sorozatában. E
sorozat befejező hat képét, köztük Szentgyörgyi Dezső képét is, a kiállítás
helyszínéül szolgáló Néprajzi Múzeum akkori főigazgatója, Dr. Hofer Tamás
leparancsolta, s a kiállító-alkotó ezt kénytelen volt tudomásul venni. A
közönség is…
Dobai Miklós