Szerbiának nincs helye az
EU-ban, amíg a magyarok önrendelkezését nem biztosítja
Az Európa Tanács Parlamenti
Közgyűlésének 2012. januári ülésszakán 2012. január 25-én zajlott a
Szerbia emberi jogi helyzetének vizsgálatáról szóló
jelentés vitája, amelynek során Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában
felhívta a közgyűlés figyelmét Szerbia súlyos mulasztásaira a nemzeti
közösségek jogainak biztosítása terén. Rámutatott, hogy a 4 évvel
korábban készített jelentés Szerbiáról sok tekintetben hasonló
elmarasztaló megállapításokat tartalmaz, azóta érdemi előrelépés alig
történt. Szerbia már akkor vállalta, hogy mindent megtesz a nemzeti
közösségek elleni erőszakos események visszaszorítására, ehhez képest
folyamatosan érik támadások a délvidéki magyarokat is, például
Temerinben az éjféli mise után hazafelé tartó házaspárt bántalmaztak
magyarságuk miatt. Gaudi-Nagy kitért egyebek közt arra, hogy
továbbra is előfordulnak Szerbiában "magyar verések", vagyis pusztán
azért bántalmaznak embereket, mert magyarul beszélnek, megemlítette a
legutóbbi temerini esetet, amikor éjféli mise után hazatérő magyarokat
vertek meg brutálisan. Követelte a területi autonómia biztosítását a
délvidéki magyarok számára, szerb menekültek Délvidékről való
eltávolítását, a nemzetiségek diszkriminációjának megszüntetését, a
nyelvhasználat széles körű garantálását és a '44-es magyar-irtások
igazságtételét. Megjegyezte, hogy szerinte így egyelőre nem indokolt a
szerb EU-tagjelölti státus megadása sem. Három kapcsolódó módosító
javaslatot nyújtott be több külföldi (német, dél-tiroli, osztrák, török,
monacói) képviselőtársával együtt az 1944-es magyar-irtások áldozatainak
jóvátétele és az elkövetők felelősségre vonása, önálló, állami
fenntartású magyar nyelvű egyetem délvidéki felállítása, illetve a
területi autonómiára vonatkozó ET határozatok betartása érdekében,
ezeket a közgyűlés végül nem szavazta meg. A vita elején a svéd néppárti
elnök ledöntette a nemzeti jogvédő képviselő általa üléséhez
kitett kis méretű asztali magyar zászlót, miután azt a házszabály ilyet
tiltó rendelkezése híján Gaudi-Nagy azt nem tette el. (Az esetről szóló
felvétel
itt látható) A kuruc.info portálon rengeteg felháborodott
hozzászólást váltott ki az ügy. Az eset kapcsán kérte a nemzeti
radikális képviselő a hazafiakat, hogy írják meg véleményüket a svéd
képviselőnek, Ezt nagyon sokan megtették, állítólag meg is rettent
a képviselő asszony a levélözöntől és kérte a közgyűlés elnökének
közbelépését. A jelentésen alapuló
határozatba azonban a Közgyűlés döntése miatt nem került bele, hogy
Szerbia kártérítést is fizessen az 1944-1945-ös délvidéki mészárlások
áldozatainak és vonja felelősségre a bűnösöket. Gaudi-Nagy Tamás hiába
nyújtott be ennek érdekében osztrák, német, monacoi és egy magyar
képviselőtársaival kapcsolódó módosító javaslatot, azt csak tízen
támogatták és még volt magyar kormánypárti képviselő is aki tartózkodott
a javaslatról szóló
szavazás során. Az ET téli
közgyűlésérről Gaudi-Nagy Tamás által tartott sajtótájékoztató
itt látható |