Rohamosan fogy a szlovákság, avagy az eltűnt lelkek
2012. március 03.
BGy, Felvidék.ma
A Somorja Hangja – Vox Samariae Polgári Társulás az alábbi közleményt juttatta
el szerkesztőségünkhöz a statisztikai hivatal által közzétett népszámlálási
eredményekkel kapcsolatban.
A Somorja Hangja Polgári Társulás kétkedéssel fogadja a Szlovák Köztársaság
Statisztikai Hivatala által 2012. február 29-én közzétett népszámlálási
részeredményeket.
A statisztikai hivatal által kibocsájtott 2011-es adatok szerint tíz év alatt 62
061 fővel csökkent Felvidéken a magyar nemzetiségűek száma (458 467 fő, az
összlakosság 8,5 százaléka), és 262 079 fővel lettek kevesebben a szlovák
nemzetiséghez tartozók (4 352 775 fő, az összlakosság 80,7 százaléka). Az
összlakosság viszonylatában 5,1 százalékkal csökkent a szlovák- és 1,2
százalékkal a magyar nemzetiségűek számaránya.
Az „eltűnt" 324 140 szlovák és magyar nemzetiségű állampolgár legnagyobb
valószínűséggel a „nemzetiség nélküliek" 382 493 fős csoportjába került. Az
„eltűnt" lelkek és a „nemzetiség nélküliek" csoportja közti különbség 58 353 fő.
Figyelembe véve a természetes populációs adatokat, az átcsoportosulás tényét
támasztja alá ez az adat is, hiszen a „nemzetiség nélküliek" csoportjában
2001-ben még „csak" 54 502 főt tartottak számon.
A mai Szlovákia lakosainak anyanyelv szerinti népszámlálási adatai még nagyobb
vészt jeleznek a szlovákoknak. A szlovák nemzetiségű lakosságból 112 322 fő nem
szlovák anyanyelvű. Ez az összlakosság viszonylatában 78,6 százalékra, azaz 4
240 453 főre csökkenti a szlovák anyanyelvűek számát. Ez tíz év alatt 271 764
szlovák anyanyelvű ember csodálatos „eltűnését" jelenti. A magyar anyanyelvű
lakosokból is köddé vált 64 215, de ez még mindig 508 714 magyarajkút, azaz az
összlakosság 9,4 százalékát jelenti.
Az 1920 óta folyó megfélemlítés azért, hogy a valóságnál nagyobb mértékben
mutathassák ki fogyatkozásunkat, ezúttal a „fergeteges" népszámlálási propaganda
jóvoltából odáig fajult, hogy a cél érdekében több mint 262 ezer szlovákot is
feláldoztak, csakhogy a magyaroknak kisebb részt kelljen visszajuttatni a
közösen finanszírozott államkasszából. Ez a manipuláció ezúttal olyannyira
szembetűnő, hogy kitalálójának csak gratulálni tudunk az eredményhez.
Ezek után torzított formában kommunikálható a hír, hogy több mint 62 ezerrel
megcsappant a magyarság lélekszáma, ami 8,5 százaléknyira csökkentette a
magyarok arányát a mai Szlovákia területén. Az ilyen hírközlés célja a
pánikkeltés. Semmilyen viszonyítást nem közöl a felvidéki magyarság
lélekszámáról, csupán a begyűjtött nemzetiségi mutatók egyikének kiragadott
statisztikai adatáról közöl félreértelmezhetően megfogalmazott információt.
A mai Szlovákia kormányainak – egyre durvább és nyíltabb – magyarellenes
megnyilvánulásai mellett nincsenek illúzióink afelől, hogy létezik a
magyarságban szándékosan fenntartott félelem. Míg 1991-ben 567 296 személy
vallotta magát magyar nemzetiségűnek, addig ez a szám 2001-ben 46 768 fővel
csökkenve 520 528 személyre volt vonatkoztatható, miközben a „nemzetiség
nélküliek" csoportja 8782 fősről tíz év alatt 54 502 fősre nőtt.
Elgondolkodtató adatokhoz jutottunk. Mert ki lehet az, aki önként nemzetiség- és
nyelvnélkülinek, tünteti fel magát? Az, akit meg sem kérdeznek, vagy az, aki
fél.
A népszámlálás idején sok helyen felütötte fejét a hír, hogy aki magyarnak
vallja magát, el fogja veszíteni szlovák állampolgárságát, és ezzel a neki
folyósított szociális juttatásokat, mint például a nyugdíjat vagy a
gyermektámogatási pótlékot. Az idősebbeket nehéz volt meggyőzni az
ellenkezőjéről, hisz ők még jól emlékeznek a jogfosztottság éveire.
Ehhez hozzájárult az állampolgárságától alkotmányellenesen megfosztott azon
felvidéki magyarok meghurcolása, akik felmenőik jogán könnyített eljárásban újra
felvették a magyar állampolgárságot is.
A mai Szlovákia magyarokkal szemben alkalmazott hatalmi megfélemlítéseinek, és a
rendszeressé váló jog- és törvénysértéseknek orvoslását és megszüntetését
egyedül a felvidéki magyarság teljes körű önrendelkezésének biztosításával lehet
elérni.
Nyilatkozatunkkal arra szeretnénk felszólítani minden jóérzésű felvidéki magyar
embert, és az őket tömörítő civilszervezeteket, hogy ne engedjék megtéveszteni
és félrevezetni magukat, álljanak ki jogaink védelmében, emeljék fel szavukat a
nyilvánvaló hazugságok, torzítások és jogsértések ellen, és nyújtsanak segítő
jobbot félelemben élő nemzettestvéreinknek.
Ha mindannyian kitartunk az igazság mellett, megteszünk minden tőlünk telhetőt,
elmagyarázzuk mindenhol megmaradásunk egyetlen járható útját, és erőnk szerint
mozgósítunk, akkor a teljes körű önrendelkezésünk megvalósul.
Ezért arra kérjük azon felvidéki magyar civilszervezetek vezetőit, akik
egyetértenek nyilatkozatunk következtetéseivel és irányadásával, hogy
csatlakozzanak nyilatkozatunkhoz az
info@somorjahangja.sk Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a
Javascript használatát, hogy megtekinthesse. címen.
Tisztelettel és barátsággal
a Somorja Hangja – Vox Samariae Polgári Társulás elnöksége
A közleményhez eddig az alábbi szervezetek csatlakoztak:
Magyar Polgári Kör (Somorja)
Egy Jobb Komáromért Polgári Kezdeményezés (Komárom)
Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (Somorja, Szenc, Galánta, Kassa városok
tagszervezetei)
A Magyar Megmaradásért Polgári Társulás (Dunaszerdahely)
LIMES - ANAVUM Regionális Honismereti Társulás (Párkány)
SZOMJAS Únió Polgári Társulás (Ipolyság)
Balkó Ferenc magánszemély (Nyitra)
Csemadok Alapszervezet (Szímő)
Kantár Csaba Irodalmi Kör (Szímő)
T(e).Ü(gyed).KÖR Polgári Társulás (Komárom)
Váralja Szövetség (Budapest)
Magyarok Szövetsége felvidéki közössége
Dr. Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke
Rácz Roland Imre, a Vértessomlói Jobbik Szervezet vezetője és a
Komárom-Esztergom megyei Váralja Szövetség vezetője
Hahn-Seidl Alida, Hunnia Baráti Kör, Németország
Brünni Magyar Polgári Egyesület, Cseh Köztársaság