SZITTYA HÍRSZOLGÁLAT:

 

EU RÁFIZETÉS SZÁMOKBAN !

 

Számoljunk el az UE-val tisztességes módon.

Ki fizet rá és mennyivel?

 

I.) A magyar-EU kapcsolatok eddigi helyzetének értékelése és lehetséges számszerűsítése

 

1.) Az 1994. évi magyar-Eu Megállapodás és annak értékelése 2003-ig.

Az EU-val kötött megállapodás lényegét az 1994. évi I. törvény foglalja magába. Ennek értelmében, bár Magyarország már 1990-es évek előtt gyakorlatilag „fejlődő ország státuszt” kapott, vagyis ipari termékeinek nagy része ( élelmiszer és érzékeny cikkek kivételével) vámmentesen juthatott be EU piacaira, Magyarországra importált EU-beli ipari termékek viszont vámkötelesek voltak. Ezzel szemben és annak ellenére, hogy Magyarország 1990 óta egy visszaeső fázis után csak 2000 után érte el 1990-es fejlettség szintjét, miközben EU-országok gazdaságilag fejlődtek, GDP-jük reál értéke 1989-hez viszonyítva 26,85 %-kal nőtt, vagyis a gazdasági fejlettség szintjének különbsége nőtt! Mindezen tények ellenére Magyarországra olyan ütemű és mértékű valamint olyan egyoldalú vámleépítést kényszeríttetek melynek következtében a normális cserearány veszteségen ( ami évi 2 milliárd USD körüli értékre becsülhető) felül további irreális cserearány-veszteséget szenvedtünk el. Ennek mértékét elemzésünkben a vámleépítés miatt ténylegesen kieső vámbevételek összegében és hatásában mutattuk ki. Kiemelendő, hogy ennek következtében is az EU-ból érkező import volumene 1994-től 2003-ig 2,7-szeresére nőtt, ennek ellenére a vámbevételek bruttó összege (változatlan áron számolva) tizedére csökkent!

A vámleépítés következtében a magyar gazdaságot óriási veszteség érte a bruttó vámbevételek összege fokozatosan csökkent és 2003-ra már 1364 milliárd forint összegű kiesés jelentkezett ennek következményeként egyrészt nőtt a hazai adóalanyok terhe, másrészt kevesebb pénz jutott egészségügyre, nyugdíjra, valamint alapvető infrastruktúra fejlesztésekre.

A fentiekben leírtakat az alábbi adatok szemléltetik:

 

	1994.	1995.	1996.	1997.	1998.	1999.	2000.	2001.	2002.****	2003.
Az import volumen változásának figyelembevételével módisított értékek (2002. Évi áron):
Vámbevétel kiesés M.EUR		412,3	760,9	2090,5	2835,7	3404,3	4084,0	4675,0	5190,3	5614,9
Vámbevétel kiesés (vám+ÁFA) md. Ft		100,2	184,9	507,9	689,0	827,1	992,3	1135,9	1261,1	1364,3
Kiesett munkahelyek száma 3 millió Ft/fő vámbevétel kiesés értéke alapján számolva:
Megszünt munkahelyek száma		33396	61624	169313	229665	275711	330765	378627	420360	454752

 

A részletes számítás az 1.sorszámú,a VÁMBEV1 csatolt táblázatban található.

 

Ennek jelentős hatása volt a hazai jelenlegi alacsony foglalkoztatás szintjének alakulásában, mivel az import növekedése hazai munkahelyeket szorított ki. A modell számítása szerint közel 455 ezer munkahelyet vesztettünk el. Az OECD adatok szerint ez a foglalkoztatottság szintjének (Labor force participation rate) Magyarország számára katasztrofális különbségében is jelentkezik más országokhoz viszonyítva: %_ban

	1993	2000
Magyarország	61,8	59,1
Ausztria	77,1	77,4
Németország	72,7	74,8

Forrás: OECD ECONOMIC OUTLOOK. No 70. 2001. dec.

 

 

2.) Az úthasználati díj (útadó formájában került bevezetésre) elengedésének EU-t támogató hatása.

Az EU illetékesei írásban rögzítették, hogy a Magyarországon áthaladó kamionok után 3 Ft/tonnakilométer díjat fizetnek, amelyet minden évben a Ft/ECU árfolyam változással arányosan emelhetünk. Különféle manőverekkel azonban elérték azt, hogy elkerüljék az általunk nyújtott szolgáltatás alóli tényleges fizetést, valamint annak valorizálását. Ez gyakorlatilag a magyar-EU külgazdasági kapcsolatok olyan támogatását jelentette, amelynek következtében a cserearány veszteségünk tovább nőtt, sőt ez jelentős környezeti és többlet balesetekből származó emberi áldozatokkal is járt. Ismert, hogy a közúton történő áruszállítás baleset veszélye 33-szor akkora mint vasúton. Az ilyen óriási forgalomnak közútra történő átterelése a balesetek és halálesetek aránytalanul nagy mértékű növekedését idézte elő, nemcsak Magyarországon, hanem EU országaiban is. Jellemző ennek mértékére, hogy az EU által a közlekedésre vonatkozó Fehér könyve szerint:

„Az Európai Unióban 2000-ben több mint 40.000 ember halt meg és több mint 1,7 millió ember sérült meg közúti balesetekben. A legveszélyeztetettebb csoport a 14-25 évesek korosztálya, akiknél a közúti baleset az elsődleges halálok. Minden három emberből egy élete során valamikor megsérül balesetben. A közúti balesetek közvetlenül mérhető költsége 45 milliárd euró körül van. A közvetett költségek (az áldozatok és családjaik fizikai kárait és lelki sérülését is beleértve) három-négyszer magasabbak ennél. Az éves költség 160 milliárd euróra tehető, ami az EU bruttó nemzeti termékének (GNP) 2%-a.”

Fentiekből megállapítható, hogy az EU-on belül is csak a mobilitás a fontos, az áruk szabad áramlása és nem az emberi élet és annak környezete. Bár az idézett Fehér könyv szerint a helyzet már tarthatatlan és irányváltásra van szükség, számunkra továbbra is a régi „halál és környezet szennyezés” modellje a kötelező.

 

Az úthasználati díjból származó bevétel kiesésünk 1992 és 2003 között összesen 3,5 milliárd euró összegre becsülhető, vagyis ilyen összeggel „támogattuk” az EU-nak az áruk szabad áramlását, a valóságban az egyenlőtlen cserét.  Az ebből származó további ennél még súlyosabb főleg környezeti és szerkezeti probléma, hogy a közúti áruszállítás támogatásával párhuzamosan a vasúttól pénzeszközöket vontak el és ezzel gyakorlatilag a környezet kímélőbb vasút hátrányos helyzetét megsokszorozták:

ü      Az állam eddig mintegy 1340 milliárd forint összegű eszközt vont el a vasúttól, gyakorlatilag tönkre tette, mert költségvetés helyzetére hivatkozva még az elemi fenntartáshoz szükséges eszközöket sem biztosítottak. 2003-re is csupán hitelből (e szűkös keret mögött viszont állami garancia áll) képes még a működési költségeit is biztosítani.

ü      A délszláv embargó miatti vasúti hátrányt nem ellensúlyozták .

ü      Ráadásként pedig a külföldi kamionok szinte ingyen használhatták és használhatják a magyar közutakat.

ü      Mindezek tetejére pedig az állam által szánt-szándékkal tönkre tett vasutat, ezek után nyilvánvalóan potom pénzért privatizálni akarják, ami alatt a külföldieknek való eladása értendő. A hivatkozott KÜM EU anyag 58. oldal : „Az unió vasútpolitikájának egyik sarokköve ezért a vasúttársaságok „államtalanítása.” Ezt annak ellenére programként kezelik, hogy az angol vasutak privatizációja csúfosan megbukott, a profit hajhászása miatt a pályák karbantartásának elhanyagolása következtében tömegbalesetek  mindennapossá váltak stb.

A részletes számítást a 2.sorszámú, az ÚTADÓ táblázatban mutatjuk be.    

3.) Embargó károk és EU ígéretek hatása

Közismert, hogy a délszláv háborúk és embargó rendelkezések az általunk történt viszonylag szigorú betartása során Magyarországot jelentős, több mint 3 milliárd USD összegű kár érte. Ez az összeg kamatokkal növelve azóta meghaladja a 3 milliárd eurós összeget. A helyzetet súlyosbította, hogy gazdaságunk akkor nehéz helyzetben volt, ezt a nehézséget az EU illetékesei elismerték és a bennünket ért embargó károk valamilyen módon való kárpótlását tették kilátásba. Gyakorlatilag eddig érdemi kárpótlást nem kaptunk. Ezzel az EU országai becsaptak bennünket, visszaéltek kiszolgáltatott helyzetünkkel sőt még a nemzeti vagyonunk értéken aluli eladására kényszeríttették országunkat.

 

Összegzés 1994-2003 közötti időszak egészére az EU által folyósított támogatások és magyar ellentételezés összegére, valamint egyenlegére:

Veszteségünk:

ü      az egyoldalú vámleépítés következtében 29 milliárd eurónak megfelelő bevételtől estünk el,

ü      3,5 milliárd eurónak megfelelő összegű útadót (úthasználati díjat) engedtek el az abban érdekelt államigazgatási szervek, annak ellenére, hogy az versenytörvényt súlyosan sértette és sérti.

 

Végezetül hasonlítsuk össze a fenti 32,5 milliárd euró összeget, az EU-tól kapott támogatással (PHARE, ISPA stb.). Ez utóbbi teljes összege 1991 és 2003 között maximum 1,4 milliárd euróra (330 milliárd forintra) tehető. Ráadásul ez az összeg nagyrészt az EU-beli vállalatokat és szakértőket gazdagította.

Az egyenleg eddig is túlságosan egy oldalra, a kárunkra billent át.

 

II.) A koppenhágai kompromisszum pénzügyi értékelése és összegzése.

Kiinduló adatként a KÜM csatlakozási kiadványában szereplő számokat vettük, azok helyességét nem állt módunkban felülbírálni, azonban azok teljességét és összes hatását nemzetgazdaság egésze szempontjából felülvizsgáltuk és ahol azt már most szükségesnek láttuk, jelenlegi ismereteink szerint kiegészítettük. A vizsgálat szempontjából csak a tárgyilagosan, vagyis számokban kifejezhető értékeket vettük alapul. 

Forrás: Külügyminisztérium honlapja (Fókusz), EU.hírek: „EU-csatlakozás 2004 (kiadvány 160 oldal)

A felülvizsgálatot és a kiegészítést táblázatos, vagyis szemléltető és összehasonlítható módszerrel végeztük el.

 

1.) Globális számok és azok egyenlege.

A KÜM „UE-csatlakozás 2004” kiadványa alapján állítottuk össze a támogatások és befizetések összegét, valamint azok egyenlegét.

 

a.) A várható támogatások bruttó összege.

A kiadvány szerint ( 7.tábla 145 oldal) az EU-költségvetésben  Magyarország számára 2004-2006 között összesen 5,1 milliárd eurót különítettek el. (Lásd a csatolt 3. számú táblázatot.)

Ezzel szemben a kifizetési előirányzat szerint  csak 3,65 milliárd euró szerepel. Tulajdonképpen ez utóbbi a ténylegesen várható kifizetés körüli összeg felső határát jelzi. Azonban ez sem biztos, mert a legilletékesebb szakértő ( a kiadvány felelős kiadója: Balázs Péter) szerint :

„Balázs Péter közölte, hogy 2004-2006 között ötmilliárd eurót tesz ki a Magyarország számára leköthető pénz, amelyből az unió eddigi bővítési tapasztalatai szerint hárommilliárd eurót használ fel az ország.” (2003.03.21. FigyelőNet. MTI-ECO)
Tehát jó ha 2004-2006 között összesen 3 milliárd eurót használhatunk fel, vagyis végeredményben csak ennyivel számolhatunk.

 

b.) Magyarország által teljesítendő befizetések összege.

 A kiadvány szerint ( 8. táblázat 146. oldal) Magyarország hozzájárulása az EU-költségvetéshez egyértelműen került meghatározásra és annak befizetése szinte automatikus, késedelem mentesen történik és érdemben az összege sem változhat.

Azonban ez nem tartalmazza a kormány által Magyarország számára vállalt összes kötelezettséget, mert  kiadvány 153-154 oldalán további visszavonhatatlan befizetési kötelezettségek szerepelnek:

ü      Európai Beruházási Bank alaptőkéje részére 54 millió eurót kell befizetni 2004-től kezdve hat éven át.

ü      Az Európai fejlesztési Alap számára 2005-ben 85 millió eurót kell beadni, főleg fejlődő országok megsegítésére. Ez teljesen alaptalan kötelezettség, mert nem volt gyarmatunk és gyakorlatilag közvetlenül már nem is kereskedünk a fejlődő országokkal. Gyakorlatilag az összes fejlődő országokkal való piacainkat az EU-országbeli közvetítők kaparintották meg.

ü      A Szén- és Acélkutatási Alap működéséhez 9,93 millió eurót kell befizetni 2006-tól kezdve, négy éven át.

 

c.) A befizetések és támogatások nettó összegének meghatározása.
Az általunk összeállított 4. számú táblázatban vetettük össze a befizetések és támogatások fentiekben levezetett egyenlegét. Ez az most még egyenleg 2004-2006 között EU támogatási többletet jelez 1751,5 millió euró értékben, azonban ebben kb. 550 millió euró összegű támogatás teljesítése minden bizonnyal nem várható, sőt már most biztos. Így most gyakorlatilag 1200 millió eurónál állunk.

Azonban itt figyelembe kell venni azt is, hogy Magyarországon át az EU-számára gyakorlatilag szinte ingyenes út-használatot biztosítunk melynek levonásával az egyenleg gyakorlatilag nulla körüli értéket ad. Vagyis nem kapunk semmit.

A részletes számítást a csatolt 4. számú táblázat tartalmazza.

 

d.) Az EU csatlakozás miatti bevétel kiesések és többlet költségek számbavétele

 

A csatlakozási feltételek teljesítése a magyar gazdasági életben többnyire negatív hatással vannak a költségvetés egyenlegére. Megjegyzem, hogy ezek viszont többnyire javítják az egyes EU tagok gazdasági helyzetét és költségvetési egyenlegét mégsem voltak hajlandók ezek figyelembevételére. Jelenleg nincs módunkban minden olyan változást számszerűsíteni amely a csatlakozásból származik, ismereteink bővítésével a listát a későbbiekben kiegészítjuk.

 

KIESŐ BEVÉTELEK:

ü      ÁFA kiesés a használt szgk magánimportja után. Sajnos itt nemcsak a költségvetés ÁFA bevétele marad a törzs-EU országokban, hanem egyéb hasznok is (kereskedelmi árrés).

ü      A jelentősen megugró egyéb termékek magánimportja utáni ÁFA és más haszon is gyarapítja a törzs-EU országok bevételét.

ü      Az EU-ból származó import utáni ÁFA beszedés bevallásosra módosul, ami jelentős késedelemmel és kieséssel jár. Megjegyzendő, hogy a VPOP 2003-ban várhatóan 1500 milliárd forintot meghaladó import utáni befizetést produkál.  Ausztria csatlakozása után is megfigyelhető volt jelentős ÁFA-bevétel csökkenés.

ü      Az unió egyik direktívájában (90/435/EGK) előírja, hogy tilos osztalékadót kivetni az unión belüli osztalék-átutalásokra akkor is, ha az anya- és a leánycég két különböző tagországban van. A külföldi anyavállalatoknak átutalt osztalék adójából 2001-ben 20 milliárd forint feletti bevétele volt a magyar költségvetésnek. A csatlakozási tárgyalásokon hazánk szeretett volna ötéves átmeneti mentességet kapni a forrásadóként levont osztalékadó eltörlésének kötelezettségére az uniós anyavállalatok által magyarországi leánycégektől kapott osztalék esetében. Hazánk azt szerette volna, ha legfeljebb 20 százalékos adókulcsot fenntarthat, s ezt azzal indokolta, hogy a külföldi tulajdonban lévő cégek magas aránya miatt az adónem eltörlése jelentősen megnövelné a költségvetési hiányt – akár a GDP 0,2 százalékával is (40  milliárd forinttal). Az ebből származó további , ennél súlyosabb probléma, hogy Magyarország egész eddigi működő tőke vonzási és főleg tőke megtartási politikáját dönti romba az osztalékadózás új módja. A magyarországi EU-szinten legalacsonyabb társasági adót ellensúlyozta a profit repatriálása esetén az osztalékadóval történő megfejelés, így a tőke az adózás feltétele miatt érdekelt volt a magyarországi maradásban. A külföldi tőke kivonás most már szinte biztosra vehető, mert összetételében a mobil arány nőtt   ( tőke- és eredménytartalék). Jó példa erre az osztrák EU belépés utáni helyzet, amikor is csökkent a külföldi működő tőke beáramlás. Durva számítás szerint 2003 év fordulóján mintegy 10-15 milliárd euró összegű külföldi tulajdonú mobil tőke állománya várható. Átmenetileg nehéz pénzügyi helyzetet idézhet elő az évenkénti 1-3 milliárd euró összegű külföldi működő tőke kiáramlása. Sajnos az ebből eredő esetleges restrikciós intézkedések a lakosság széles rétegeit (bérből és fizetésből élők, nyugdíjasok) rendkívül súlyosan érinthetik. 

TÖBBLET KÖLTSÉG

ü      Az EU támogatás pénzügyi folyósítása utólagos, így jelentős hitelezési többlet költség jelentkezik.

ü      Az ÁFA új információs rendszere jelentős többlet teherrel jár.

ü      Az EU támogatás hazai hányadának biztosítása többlet költséget jelen.

ü      Az EU jog harmonizáció többlet költsége a GDP 2-3 %-át kitevő összeget tehet ki, miközben piaci versenyképességben az nem realizálható. A jog harmonizáció sok esetben a magyar cégek versenyképességének romlását is jelentheti.

A fenti tételek összege, ami gyakorlatilag az EU csatlakozás miatti költségvetés helyzetének romlását jelenti , az alábbi

	2004	2005	2006	2004-2006
Milliárd forint	335	366	380	1081
Millió euró	1379	1508	1566	4453

 

A fenti összegek 2004-2006 közötti értéke a már említett 600 millió euróval (146 milliárd forinttal)  magasabbak lesznek.

Az EU csatlakozás kapcsán felmerülő kieső bevételeket és jelentkező többlet költségeket a csatolt 5. számú táblázatban részleteztük.

 

Összefoglalva az EU csatlakozás következtében –jelenlegi ismereteink szerint- a költségvetés helyzete 2004-2006 között 1227 milliárd forinttal, illetve 5053 millió euróval romlik.

 

2.) Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak és helyzetének valós értékelése.

A kormányszóvivői tájékoztató szerint (2003-03-31) MTI:

„Az államtitkár elmondta, hogy az operatív programokban megjelenő célokra az európai uniós strukturális alapokból - a társfinanszírozással együtt - 860 milliárd forint, a kohéziós alapból pedig 250-300 milliárd forint érhető el Magyarország számára 2004 és 2006 között.

Kifejtette: a források 55-60 százaléka környezetvédelemre, közlekedési infrastruktúrára és vidékfejlesztésre, 25 százaléka kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítésére, tudástársadalommal összefüggő programokra, 20 százaléka pedig a foglalkoztatási, valamint társadalmi beilleszkedéssel kapcsolatos fejlesztésekre jut.”

A Nemzeti Fejlesztési Terv számára sajnos nem áll rendelkezésre többlet forrás, mert az EU nem biztosít a csatlakozás kapcsán többlet forrást Magyarország számára. A költségvetés hiányának korlátja miatt sincs lehetőség a forrásnak hiány növelése útján való biztosítására. Ezt az előzőekben levezetett számítás egyértelműen bizonyítja.

 

 

3.) Egyes részterületek értékelése

 

a.) A magyar könyvek jelenlegi 12 %-os ÁFA kulcsa ( tankönyvek jelenlegi 0 % után, lehet 5, de 12 % is.) is súlyosan diszkriminálja a magyar nyelvet, gazdasági oldalról nyelvi-genociddal egyenértékű. (Megjegyzem, hogy egy EU direktíva szerint a tankönyvekre 0 %-os kulcsot javasol) Az UE-ban már  lévő egyes országok számára évek óta kedvezményes adókat biztosítanak a könyvkiadásnak, legkirívóbb példa Nagy-Británniá, ahol az angolnyelv, amely világnyelv preferenciát élvez 0 %-os  ÁFA kulcs nemcsak könyvekre, hanem folyóiratokra és újságokra is kiterjedő  alkalmazása következtében. De másutt is kedvezményes, így Luxemburgban 3 %, Spanyol- és Olaszországban 4 %, Görög- és Franciaországban 5,5 %-ot vetnek ki a könyvekre. Ezért is elfogadhatatlan a magyar és más kis nyelvek ilyen durva, kettős piaci diszkriminációja!

 

b.) A közösségi törvények alkalmazása elsősorban a gyenge közigazgatási képesség miatt okoz majd gondot. A 2004-ben csatlakozó országoknak ezen túlmenően olyan jellegzetes problémáik is vannak - mint például a környezeti állapot -, amelyek megoldása plusz anyagi terhekkel jár. De annak versenyképesség növelő hatása minimális. Az EU a környezetvédelem koncepcióját hibásán kezeli. Erőlteti a csatornázást, holott jelenleg is a csatornával ellátott térségekben mintegy félmillió lakós nem tud rácsatlakozni a magas díjak miatt. Világbanki tanulmányból is ismert az a tény, hogy Magyarországon a vásárlóerőhöz viszonyítva ezen díjak aránya mintegy kétszerese más országokhoz viszonyítva. Ezzel szemben az útadók, illetve díjak elengedésének  kierőszakolása révén lehetetlen helyzetet teremt a közutakon és az abból származó balesetek, légszennyezés és egyéb károk terén.

   Az Európai Bizottság becslése szerint az EU törvénycsomagjának teljes körű alkalmazásához a GDP 2-3 százalékával egyenértékű befektetésekre van szükség.

 

Budapest, 2003-04-02.

                                                                                    Zágrábi László

 

 

 

EU csatlakozás miatti bevétel kiesések és többlet költségek (milliárd forintban, 2002 évi áron)
	Kieső bevétel				Megjegyzés
I.) Kieső bevételek	fajta	2004.	2005.	2006.
1.) Szgk magánimport	ÁFA	25	40	40	A magán import az alacsonyabb ÁFA-kulcsú országokra terelődik
2.) Egyéb magánimport	ÁFA	40	50	50	A magán import az alacsonyabb ÁFA-kulcsú országokra terelődik
3.) ÁFA kamat kiadás	ÁFA	21	17.5	17.5	A VPOP és bevallásos beszedés közötti ÁFA hitelezés kamatja
4.) Fogyasztási adó	Fogy adó, ÁFA	4	5	6	Kávé és arany utáni fogy adó és ÁFA vonzata kiesik
5.) Szgk fogy adó ÁFA	ÁFA	10	10	10	A fogyasztási adót regisztrációs díj váltja fel, így kiesik az ÁFA vonzat
6.) ÁFA eltűnés	ÁFA	10	15	15	A VPOP beszedés és bevallás közötti ÁFA összeg kiesése!
7.) Osztalékadó		24	30	40	Az EU-on belüli osztalékadója kiesik
8.)					Később pontosítandó !
9.)					Később pontosítandó !
10.)					Később pontosítandó !
Összesen:	milliárd Ft	133.8	167.5	178.8
	millió euró	550.5	689.4	735.7
II.) Többlet költség
1.) EU támogatás hitelezése	milliárd Ft	14	19	21	Az EU részéről adandó bruttó támogatást utólag folyósítják, átlagosan 1 év.
2.) Adminisztrációs teher	milliárd Ft	3	2	2	VAT Information System, stb. a hazai cégek többlet terhe
3.) A kötelező rész költsége	milliárd Ft	5	8	9	Az Eu támogatáshoz szükséges saját rész, legalább 25 %, többlet költsége
4.) EU jogrend	milliárd Ft	200	200	200	Az EU jog harmonizáció többlet költsége  GDP 2-3 %-át kitevő összeg
5.)					Később pontosítandó !
Összesen:	milliárd Ft	221	229	232
	millió euró	911	942	954
I.) és II.) végösszesen	milliárd Ft	355	396	410
	millió euró	1462	1631	1689

 

KÜM anyag, 145 oldal 7. táblázat
Az EU-költségvetésében Magyarország számára elkülönített támogatások
(millió euró, 1999. évi árakon)
	2004	2005	2006	2004-2006
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI
ELŐIRÁNYZATOK
Mezőgazdaság	227.8	596.2	658.7	1482.7
Strukturális és kohéziós
politika	788.3	899.6	1159.3	2847.2
Belső politikák	190.9	185.6	182.9	559.4
Részösszeg	1207.0	1681.4	2000.9	4889.3
Költségvetési kompenzáció	155.3	28.0	28.0	211.2
Összes kötelezettségvállalási
előirányzat	1362.3	1709.4	2028.9	5100.5
KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK
Mezőgazdasági
támogatások	124.6	544.0	653.3	1321.9
Strukturális és kohéziós politika	209.2	438.0	523.7	1170.9
Belső politikák	100.3	133.1	158.1	391.5
Részösszeg	434.1	1115.1	1335.1	2884.3
Előcsatlakozási támogatások	235.0	199.0	124.0	558.0
Költségvetési kompenzáció	155.3	28.0	28.0	211.2
Összes kifizetési előirányzat	824.4	1342.1	1487.1	3653.5
Forrás: Külügyminisztérium.