Miért "váltották" le oly
gyorsan XVI. Benedek pápát?
Mert "XVI.
Benedek pápa azonnal a "mai keresztes háború" élére állt volna, a keresztények
vezetője lett volna a muszlim vallással szemben, ellentétben Ferenc
pápával...,aki Amerikából érkezett, s nincs a vérében az európaiság, az európai
kultúra, műveltség, így sokkal nyitottabb, mint lett volna XVI. Benedek pápa!."
2016/02/14
NIF
"Mutasd meg nekem, mi újat hozott Mohamed, és csak
rossz és embertelen dolgokat fogsz találni, mint az a rendelkezése, hogy az
általa hirdetett hitet karddal kell terjeszteni" - szólt XVI. Benedek pápa egyik
idézett mondata Regensburgban, ami kiakasztotta az európai médiaközvéleményt
2006 szeptemberében. A média és a politikusok egy része azonnal
"elfogadhatatlannak", "offenzívnak", intoleránsnak és hasonlóknak minősítették a
pápa regensburgi beszédét, ami újraéleszti a vallási ellentéteket, és a
dialógus, párbeszéd, békés egymás mellett élés helyett az intoleranciát
szolgálja, szerintük.
A legmegengedőbb kommentárok szerint legalábbis "baklövés" volt a beszéd,
az egyiptomi külügyminiszter pedig "szerencsétlen kijelentésnek" nevezte a fenti
idézetet. Az iszlám világ országai közül több is kifejezte nemtetszését, Irán
például az iszlám elleni nemzetközi összeesküvés részének nevezte a beszédet, az
iraki kormányszóvivő úgy látta, a pápa félreérti az iszlámot, Marokkó pedig
egyenesen visszahívta a vatikáni nagykövetét. A Counter Punch publicistája,
Tariq Ali azt írta: "a bajor egy borotvaéles reakciós klerikus", aki amikor a
világ szembenéz a környezet és a szegénység problémáival, inkább azt választja,
hogy megtámadja egy rivális vallás alapítóját.
Voltak persze a pápát védelmükbe vevő megszólalók is: John Howard ausztrál
miniszterelnök szerint az iszlám világ reakciója eltúlzott volt, Angela Merkel
pedig úgy látta, egyszerűen félreértik XVI. Benedek beszédét. Jose Maria Aznar
volt spanyol jobboldali miniszterelnök a pápa bocsánatkérését követelő
tüntetésekre reagálva kijelentette: a muzulmánok sem kértek bocsánatot
Spanyolország területének nyolcszáz évig tartó elfoglalásáért, a svájci
belügyminiszter pedig leszögezte, hogy a pápa beszéde "intelligens és szükséges"
volt.
Az iszlám fanatizmus elmúlt nyolc évben való
előretörését, az ISIS brutális tetteit és a világ felé intézett kihívását látva,
úgy tűnik, a világ tartozik egy bocsánatkéréssel Benedek felé. Mert miről is
beszélt pontosan a volt pápa?
*
A Vatikán leszögezte:az idézeteket kiragadták kontextusukból, és a pápa célja
épp az ellenkezője volt annak, mint amit belemagyaráztak. Mindazonáltal a
pápának visszakoznia kellett, kijelentve: egy középkori szöveget idézett, amely
nem tükrözi személyes nézeteit. Hozzátette: igazi szándéka a dialógus
elősegítése volt.
XVI. Benedek egy egyetemen beszélt a tudományos élet képviselőihez, így a hit és
az ész összeegyeztethetősége volt a fő témája, s mint utolsó mondata világossá
teszi, igazából az egyetem feladatáról értekezett. Mint mondta a professzorokhoz
szólva, egykori professzorként: "egyetlen egészet alkotunk, és az egyetlen
értelem egészén belül dolgozunk, annak különféle dimenzióiban, s ezáltal közösen
viseljük a felelősséget is az értelem helyes használatáért."
S itt jött a kifogásolt rész: Benedek pápa ekkor foglalta össze "a tudós bizánci
császár, II. Paleologosz Manuel, valószínű a téli táborban, 1391-ben Ankara
közelében egy művelt perzsával a kereszténységről és az iszlámról és e kettő
igazságáról folytatott" eszmecseréjét. Mint a pápa mondta: "most csak egy témát
szeretnék érinteni, ami a dialógus egészében mellékes - amely a hit és értelem
témakörében megragadott és kiindulópontként szolgál e témáról szóló
reflexióimhoz."
Benedek pápa úgy fogalmazott: "meglepő számunkra, hogy a császár milyen
nyerseséggel fordul beszélgetőpartneréhez a központi kérdéssel, mely általában a
vallás és az erőszak közti összefüggésre vonatkozik: »Mutasd meg nekem, mi újat
hozott Mohamed, és csak rossz és embertelen dolgokat fogsz találni, mint az a
rendelkezése, hogy az általa hirdetett hitet karddal kell terjeszteni«. Miután a
császár ilyen súlyosan fejezte ki magát, aprólékosan elmagyarázta az érveket,
miért esztelen dolog a hit erőszakos terjesztése. (...) Az erőszakos térítés
elleni érvelés döntő érve ez Az erőszak ellentétes Isten lényegével és a lélek
lényegével."
XVI. Benedek tulajdonképp egyszerre az értelem és a hit védelmében beszélt az
egyetemek kapcsán, s ehhez történetesen - nyilván nem véletlenül - egy vallási
dialógust hozott példának, s még fel is hívta a figyelmet rá, hogy az idézett
császár keményen, számunkra szokatlanul fejezi ki magát. A fél világ megkövezte
érte.
És akkor 2014-ben felbukkant az Iszlám Állam. Iszlám fundamentalizmus,
teokratizmus, lekaszabolt, lefejezett gyerekek, keresztre feszített
keresztények, valamint az Iszlám Állam nézeteit nem valló muzulmánok elüldözése,
kivégzése - nem kell ragoznom.
"Benedek pápának igaza volt az iszlámmal kapcsolatban. A világ tartozik neki egy
bocsánatkéréssel" - írja most a Life Site Newson vezetett blogjában Hilary
White. Mint írja: most azt láthatjuk élőben, milyen is lehetett, amikor a 7.
században a frissen alapított iszlám vallás hívei elfoglalták az addig
túlnyomórészt keresztény Közel-Keletet. Ha valaki megint hirtelen a keresztes
hadjáratokat hozná fel, mondván, "egyik kutya, másik eb", akkor ezen a ponton
irányítom át a keresztes hadjáratok védelmében írt posztomhoz, amelyből
kiviláglik, hogy azok az iszlám nyugat ellen irányuló, több száz éve folyó
támadásaira adott reakciók voltak.
White szerint az "ősi veszély" feltámadásának idejében egyre nehezebb a
liberális véleményformálók álláspontjának fenntartása, a "régi mantrák" újra és
újra való ismételgetése, ugyanis "nem mindenki gondolkodik ugyanúgy a világon,
mint mi", "nem egyenértékű minden kultúra", és "nincs mindenkinek igaza abban,
amit hisz".
Camillo Langone az Il Foglio című olasz katolikus lap hasábjain írta azt, hogy
"ma, amikor a hírek az egykori Irakból megint történelmet írnak, és ami
mindenkinek megmutatja, akinek szeme van, hogy milyen az, milyen is igazán,
amikor a Koránt valóban cselekvésre váltják, bocsánatot kell kérnünk
mindkettőtöktől" - mármint XVI. Benedek pápától és az egykori császártól.
Persze, a "modern, szekularizált Európa nem fogja ezt megtenni".
XVI. Benedek: a pápa, mint próféta - címezte fel cikkét ugyanezen témában a
Crisis Magazine szerzője, George W. Rutler. Mint írja: "ma szívélyes közéleti és
vallási vezetőket látunk, amint mecseteket látogatnak" és "viccelődnek" úgy,
mintha "egy Kiwanis Klubban volnának". "Miközben ezt teszik, keresztényeket
gyilkolnak meg Mohamed követői távoli földeken, akikről azt mondják a
politikailag óvatoskodók, hogy saját extrém nézeteik fogjai". Rutler számos
példát hoz angol lordoktól kezdve a norvég királyon át amerikai tüntetőkig, akik
úgy gondolták a harmincas években, hogy a nácikat meg lehet szelídíteni, és
együtt élni velük, akik pedig ennek az ellenkezőjét mondták, azokat pellengérre
állították.
Amel Nona moszuli káld katolikus érsek a Corriere della Serában arra
figyelmeztetett, mellőzve Benedek akadémikusan kimért és udvarias, úriemberi
stílusát: az iszlám szerint nem egyenlő mindenki. A mi értékeink nem az iszlám
értékei. "Ha ezt nem értitek meg minél előbb, azon ellenség áldozataivá váltok,
akit nemrég még otthonotokba fogadtatok". Hozzátette: "veszélyben vagytok.
Kemény és bátor döntéseket kell hoznotok, még akkor is, ha ezek ellentétesek az
alapelveitekkel."
*
Benedek pápa regensburgi beszédében az egyetemről, hit és ész
összeegyeztetéséről beszélt, s ennek kapcsán az értelem alapján folytatott
vallási párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet, ezzel kiszólva a muzulmán
világnak, ahol ez a fajta értelemalapú párbeszéd nem éppen divat. Hozzátette: "A
modern gondolkodás önkritikájának ez a nagy vonásokkal fölvázolt kísérlete
egyáltalán nem zárja magába azt a véleményt, hogy vissza kellene térnünk a
fölvilágosodás előtti korba, elvetve a modern kor nézeteit. Mindazt, ami a
szellem modern fejlődésében értékes, fenntartások nélkül elismerjük:
valamennyien hálásak vagyunk azokért a nagyszerű lehetőségekért, melyeket ez a
fejlődés nyitott az ember előtt és az emberi fejlődés számára, melynek
kedvezményezettjei vagyunk."
A volt pápa hozzátette: "A Nyugatot régóta fenyegeti ez az elfordulás értelmének
alapvető kérdéseitől, ám ezáltal igen nagy kárt szenvedne." A következő mondat
pedig az iszlám világnak is szólt: "Csak így leszünk képesek a kultúrákkal és a
vallásokkal folytatott igazi dialógusra is - arra a dialógusra, melyre oly
égetően szükségünk van."
Ratzinger ma nem olvassa a fejünkre: "én szóltam". A valóság már megtette
helyette.
Olvasói hozzászólás: b.k. Rácz András
A mi főpapjaink tavaly udvariasan de határozottan ellentmondtak Ferenc pápának
migránsügyben.
Szerintem ez alkalmas lélektani pillanat volna arra, hogy a Magyar Katolikus
Egyház visszaszerezze az önállóságát.
Én úgy emlékszem, mi anno apostoli koronát kaptunk Rómától, nem tudom hogyan és
miért került vissza a kinevezési jog Róma kezébe?
NIF: Ez valóban rendkívül fontos lenne, ha magyar vezetője lenne a magyar
katolikus egyháznak! Rómának nincs kinevezési joga a magyar katolikus egyházban.
Tehát Erdő Péter bíboros jogtalanul bitorolja a székét! Főpapjaink kellő
összefogással el kellene távolítsák és kinevezzenek egy érzelmeiben is és
tetteiben is magyar és bátor főpapot!!!
nyirtass írta:
Megtaláltam Cion bölcseinek jegyzőkönyvében a Pápával
kapcsolatos TERVÜKET, idézem:
Régtől fogva azon vagyunk, hogy
lerontsuk a gój papság tekintélyét s így meghiúsítsuk földi küldetését, amely
ezekben a napokban még nagy akadályt jelenthet számunkra.
A nem zsidó papságnak a világ népeire gyakorolt befolyása napról-napra csökken.
Mindenütt kihirdették a lelkiismeret szabadságát, úgyhogy most már csak évek
választanak el bennünket a keresztény vallás teljes összeomlásának.
pillanatától.
Ami a többi vallást illeti, azokkal még könnyebb dolgunk lesz, de korai volna
erről most beszélni. A PAPI URALMAT és a papokat olyan SZŰK KORLÁTOK KÖZÉ fogjuk
szorítani, hogy befolyásuk olyan arányban csökkenjen, ahogy azelőtt növekedett.
Ha majd elérkezik a PÁPAI UDVAR VÉGLEGES ELPUSZTÍTÁSÁNAK IDEJE, egy láthatatlan
kéz ujja a Vatikán felé fogja irányítani a nemzeteket.
Ha azonban a NEMZETEK RÁVETIK MAGUKAT, MI MAJD A PÁPA VÉDELMEZŐINEK KÉPÉBEN
LÉPÜNK FEL, mintha elejét akarnánk venni a vérontásnak. Ezzel az ürüggyel be
fogunk nyomulni a pápai udvar legbelsejébe és nem fogjuk elhagyni mindaddig,
amíg teljesen meg nem törtük a pápaság hatalmát.
A ZSIDÓK KIRÁLYA LESZ A VILÁG IGAZI PÁPÁJA, EGY NEMZETKÖZI EGYHÁZ PÁTRIÁRKÁJA.
Idézet CBJ. 17. jegyzőkönyvéből
Beküldte Olvasónk: Kincsesné
Kapcsolódó:
Ferenc
pápa szolidaritását akarja kifejezni a menekülteknek Leszbosz szigetén (demokrata.hu)
Azért megyek Leszbosz-szigetére szombaton, hogy szolidaritásomat fejezzem ki a
menekülteknek, Leszbosz lakosainak és az egész görög népnek, amely rendkívül
nagylelkű a befogadásban - mondta Ferenc pápa a szerdai általános audiencián a
görög szigeten szombaton esedékes útjáról. A Szent Péter téren tartott általános
meghallgatáson Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy azért Leszboszra esett a
választása, mivel a szigeten az utóbbi hónapokban nagyon sok menekült haladt át.
Menekültek
lábfejét csókolta Ferenc pápa - Fotók! (blikk.hu)
Róma - Muszlim, keresztény és hindu vallású menekültek lábát is megcsókolta
nagycsütörtök este Ferenc pápa. Ezzel a gesztussal fejezte ki együttérzését a
katolikus egyházfő a hazájukat elhagyni kénytelen migránsok millióival. Az
utolsó vacsorára emlékező misét Ferenc pápa a Rómától harminc kilométerre lévő
Castelnuovo di Porto befogadóállomásán mutatta be, ez a legnagyobb olaszországi
menekültközpont. A lábmosás szertartásán a pápa 12 menekültnek és a velük
dolgozó önkénteseknek mosta meg a lábát.
__________ ESET NOD32 Antivirus - Vsdefindatb 13335 (20160414) __________
Az zenetet az ESET NOD32 Antivirus ellen
http://www.eset.hu