A
kommunista utódpárt feloszlatása, öröklött vagyonának köztulajdonba vétele,
büntetőjogi számonkérés, az áldozatok teljes körű kárpótlása és az egykori
prominensek közügyektől való eltiltása is szerepel a javaslatok között. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője az új Alkotmánnyal kapcsolatos átmeneti rendelkezések apropóján mutatta be a nemzeti párt csomagját, amelyet a parlament önálló törvényben szabályoz majd. A honatya rámutatott, Magyarországon teljes mértékben elmaradt az egypártrendszer fenntartóinak és kiszolgálóinak elszámoltatása, büntetőjogi felelősségre vonása és ezáltal a politikai közélet megtisztítása.
A szakpolitikus felidézte a rendszerváltoztatás hajnalán nagy port kavart és máig emlékezetes Zétényi-Takács törvényt, melyet a Sólyom László által vezetett Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított. Gaudi-Nagy úgy fogalmazott, így történhetett meg, hogy a kommunista Magyar Szocialista Munkáspártból formálódó, elődjével minden tekintetben közösséget vállaló Magyar Szocialista Párt és annak felső vezetői minden korlátozás nélkül folytathatták politikai pályafutásukat és teszik ezt mind a mai napig. A képviselő szemléletes példával illusztrálta az egykori állampárt átmentését, amikor feltette a kérdést, elképzelhető lett volna Németországban, hogy a III. Birodalom bukása után a Nemzetszocialista Munkáspárt Nemzetszocialista Párt néven folytassa munkáját, mindezt úgy, hogy vezéralakjai továbbra is részt vesznek a német közéletben, továbbá a párt örökli az NSDAP minden vagyonát? A honatya leszögezte, természetesen elképzelhetetlen, mint ahogy nem is történt meg és felhívta a figyelmet, hogy több, az egykori szocialista blokkhoz tartozó országban a rendszerváltó erők azonnal megtették ezeket az intézkedéseket.
Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik javaslatai áttörést jelenthetnek és három fő csapásirányra osztotta fel, először is az utódpárt feloszlatását és közéletből való kizárását. Másodsorban az MSZP által örökölt vagyont ismét köztulajdonba kell venni és erről legkésőbb 2012. február 25-ig, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapjáig négyötödös törvény formájában döntsön az Országgyűlés.
A politikus az eredeti javaslatról egyébként megjegyezte, hogy nem megy végig következetesen a teljes számonkérés és jóvátétel útján.
Harmadszor, a nemzeti párt az úgynevezett lusztrációs javaslatokat sürgeti, ami nem más, mint az állampárt vezetői, a titkosszolgálatok, erőszakszervezetek prominensei, egyszóval mindenki, aki részt vett a diktatúra fenntartásában és kiszolgálásában, végleg kikerüljenek a politikából, a közéletből, a megmaradt állami vállaltok, illetve köztestületek soraiból.
A jobbikos képviselő hozzátette, a legnagyobb döbbenet éppen ma érte az alkotmányügyi bizottság ülésén, ahol a fideszes Répássy Róbert mindhárom felvetésre csupán annyit válaszolt: „Nem értek egyet.” A szakpolitikus számára ebből nyilvánvalóan következik, hogy a kormánypártok nem szeretnének tényleges elszámoltatást végig vinni, a Jobbik azonban igen és követeli a teljes igazságtételt, továbbá a radikális párt azt is indítványozza, hogy a törvény tartalmazzon új kártérítési jogcímeket is, hiszen a Csorba-tavi egyezmény alapján a magyar állam által vállalt kártalanítást több, mint százezer egykori jogosult nem kapta meg, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság már többször is kimondta, hogy mulasztásos jogsértés történt.
Gaudi-Nagy Tamás végül felhívta a figyelmet arra, hogy a jogászi szakma, azon belül is Hack Péter, Kahler Frigyes és Zétényi Zsolt álláspontjai szerint teljes konszenzus van az igazságtétel teljes végrehajtásán és a Jobbik kifejezetten ezt a szakmai konszenzust osztja és képviseli.
A törvényjavaslat általános vitája egyébként ma este kezdődik az Országgyűlésben.
Cs.G. – barikad.hu