Európa ismét elárulta Magyarországot
Gaudi-Nagy
Tamás közleménye Párizsból 2010. június 17.
A Nyugat-európai Unió 2010. június 15-17-ig tartó közgyűlésének tegnapi
ülésnapján az európai képviselők leszavazták Gaudi-Nagy Tamás jobbikos
országgyűlési képviselő javaslatát, amely arra irányult, hogy Szerbia EU
csatlakozása feltételéül szabják meg a területi autonómia biztosítását a magyar
közösség és minden más, Szerbiában elő nemzeti közösség számára, az európai
gyakorlatnak megfelelő módon.
A fő ellenérv az volt,
hogy egy ilyen feltétel ellentétes lenne az összeurópai integrációs
folyamatokkal, dezintegrációt és instabilitást eredményezne.
Ezzel lelepleződött az európai államok árulása és közönye a magyar üggyel
kapcsolatban, a Nyugat-európai Unió Párizsban tartott 58. közgyűlésének 2.
napján, 2010. június 16-án.
Ez a szervezet 1948-ban jött létre, akkor egy németellenes európai biztonsági
kormányközi együttműködésként, később az Amerikai Egyesült Államok
nyomására 1954-ben átalakult egy szovjetellenes biztonságpolitikai
együttműködési szervezetté, Németország és Olaszország bevonásával. A NATO
létrejötte után, majd pedig a 2009 végén a nemzetállami érdekeket rendkívüli
módon sértő Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően azonban nyilvánvalóvá
vált, hogy erre a szervezetre semmi szükség nincs Európában, hiszen lényegében
semmilyen érdemi feladata és hatásköre nincs.
Már 1999-ben elhatározta a szervezet, hogy meg kellene szűnnie, de ezt még az
elmúlt 11 évben nem sikerült véghez vinni. Az idén márciusban hozott döntéssel
végül is a tagok úgy döntöttek, hogy 2011. júniusában megszűnik a
szervezet, amelynek 10 teljes jogú tagja van (többségében a vezető európai
országok), illetve társult tagok, köztük Magyarország is.
A mostani közgyűlésen részt vett a magyar Országgyűlés delegált tagjaként,
teljes körű szavazati joggal a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési
képviselője, Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője is;
sokáig egyedüli magyar képviselőként, mivel két kormánypárti képviselő csupán az
ülés második napjának délutánján érkezett meg.
A közgyűlés első napján több jelentést vitattak meg a képviselők, többek között
a Nyugat-európai Uniót követő jövőről, és az interparlamentá ris európai
biztonsági együttműködésről szóló javaslatokat. Ennek kapcsán Gaudi-Nagy Tamás
markánsan kifejtette, hogy az európai biztonság és stabilitás szempontjából
megkerülhetetlen a magyar kérdés megoldása, figyelemmel arra, hogy nemrégiben,
június 4-én volt a 90. évfordulója az igazságtalan trianoni békediktátumnak,
amely Magyarország területének kétharmadát, magyar ajkú lakosságából pedig közel
4 milliót elszakított, és azóta sem az Európai Unió, sem a NATO nem tudta
megoldani a jelenleg is égető problémákat.
Ennek legfőbb oka az, hogy az elszakított sorban élő magyar közösségek számára
nem biztosítják a közösségi jogokat, illetve az önrendelkezési jogot. Többek
között területi autonómiát sem élvezhetnek szemben például az olaszországi
Dél-Tirol területén élő dél-tiroliakkal, a Spanyolországban élő katalánokkal és
a Finnországban elő svéd közösséggel.
Első napon sor került még az Iránnal és Közel-kelettel kapcsolatos jelentés
megvitatására, amelynek során a jelentés egyenlőségjelet tett az izraeli és
palesztin erőszak között és ezzel megengedhetetlen módon figyelmen kívül hagyta
azt a körülményt, hogy Izrael hosszú évtizedek óta megy szembe a nemzetközi
közösségek kötelező normáival (pl. ENSZ határozatai a megszállt területek
kiürítéséről), illetve nemrégiben brutális támadást intézett a blokád alatt
tartott Gáza-övezetbe juttatandó segélyszállítmányt szállító hajók ellen.
E tárgyban egyébként a török küldöttség tagja egy nagyon kemény hangú beszédet
mondott azonnali felelősségre vonást követelve.
A közel-keleti jelentés kapcsán Gaudi-Nagy Tamás egyértelműsítette:
megengedhetetlen, hogy Európa feltétel nélkül Izraelt támogassa ebben a
konfliktusban ahelyett, hogy felhívná Izrael figyelmét a nemzetközi jog
előírásainak betartására, és szankciókat rendelne el, vagy akár mindenfajta
diplomáciai kapcsolatot felfüggesztene ezzel az állammal, amely a nemzetközi jog
szabályait durván megsértve fosztja meg a palesztin népet önrendelkezési
jogától, tartja megszállva területeiket, illetve a Gáza-övezetben élőket az élet
alapvető feltételeitől vágja el.
Tegnap került sor az Európai Unió és a Nyugat-Balkán megnevezésű jelentés
vitájára.
Az olasz rapportőr; Piero Fassino által készített
jelentés átfogó képet ad a Nyugat-Balkán Európai Unióval kapcsolatos
helyzetéről, különösen kiemelve Horvátország közelgő uniós csatlakozását,
illetve Szerbia európai uniós közeledését.
Aktualitást adott a kérdésnek az, hogy a közgyűlésen részt vett a második napon
Pjer Simonovic horvát védelmi államtitkár, akihez Gaudi-Nagy Tamás
kérdést intézett:
Ebben a nemzeti jogvédő felidézte többek között az ezeréves horvát-magyar
együttélés példáját, és egyúttal kifejezte támogatását Horvátország uniós
csatlakozásával kapcsolatban; hozzátéve azt, hogy a horvát önrendelkezési
törekvéseket Magyarország támogatta és most ilyen támogatást remél
Horvátországtól a Szerbia területén élő magyar és horvát közösségek jogainak
megvédése érdekében. Egyúttal arra kérdezett rá a jobbikos képviselő, hogy a
kettős állampolgárság intézménye, illetve az önrendelkezési jog gyakorlása
mennyire szolgálta a régió és Európa biztonságpolitikai érdekeit. A horvát
politikus kifejtette, hogy mindezek jelentősen hozzájárultak térség
stabilitásához.
A jelentés foglalkozott a Balkán szinte minden lényeges problémájával, Koszovó
kérdésével, Boszniával, Szerbia státuszával Horvátország illetve Montenegró
mellett, azonban egyetlenegy lényeges kérdés kimaradt: a jelenleg
Szerbiához tartozó Délvidéken élő magyar közösség helyzete.
Ezen hiányosság kiküszöbölése érdekében Gaudi-Nagy Tamás két módosítási
javaslatot terjesztett elő a jelentéshez, amelyek lényege az volt, hogy Európa
még mindig nem tekinthető a biztonság és a béke övezetének, mivel a trianoni
békediktátummal Magyarországtó l elszakított magyar közösségek számára a mai
napig a megígért önrendelkezési jogot nem biztosították. Különösen igaz ez
Szerbiában, a Délvidéken élő magyar közösség tagjaira, akik még mindig közel 300
ezren vannak, sajátos kultúrával, hagyományokkal rendelkeznek, magyar
identitásúak és rengeteget szenvedtek es szenvednek a szerb uralom alatt.
Gaudi-Nagy modosítási javaslatai arra irányultak, hogy a Nyugat-európai
Unió közgyűlésének jelentése javasolja az Európai Uniónak: követelje meg Szerbia
EU csatlakozásának előfeltételéül azt, hogy biztosítsa a területi
autonómiát a magyar; illetve minden más Szerbiában élő és ezen jogokat igénylő
közösség számára, illetve biztosítsa a lehető legkiterjedtebb közösségi jogokat
a nemzetközi egyezményekben foglaltak, illetve az európai gyakorlat alapján,
különös figyelemmel Dél-Tirol példájára.
A javaslattalokkal kapcsolatos vitában (a
vitáról készült jegyzőkönyvi kivonat itt)
Szerbia képviselője határottan ellenezte azok elfogadását, és azt fejtette ki,
hogy ez nem a stabilitást, hanem az instabilitást eredményezné a térségben. A
vita során a közgyűlés végül két támogató javaslat ellenében leszavazta a
módosítási javaslatokat és így a Szerbia csatlakozását is tárgyaló, Balkánnal
kapcsolatos jelentésbe nem kerülhetett bele a magyar érdekekkel kapcsolatos
rendelkezés.
Ezzel a nyugati világ egyértelművé tette, hogy számára magyar ügy nem számít,
nem kíván foglalkozni vele, sőt a hamis biztonságpolitikai ideák világában
szerintük a magyar kérdés megoldása instabilitást eredményezne.
Természetesen ez nem így van: éppen a magyar kérdés megfelelő rendezésének
elmaradása eredményez instabilitást és biztonsági kockázatot Európa amúgy is
konfliktusokkal terhelt ezen régiójában.
Ez a felfogás sajnálatos módon annak eredménye, hogy a jelenlegi
jogfosztott állapotot elfogadó, szervilis politikát fejtettek es fejtenek ki a
magyar kormányzatok immáron az elmúlt 20 évben folyamatosan. A szerb állam
képviselője is Martonyi János legutóbbi szerbiai látogatására hivatkozott, mint
a jó kapcsolatok példájára, illetve arra, hogy a kulturális autonómiát
megteremtő, egyébként formális és lényegi jogokat nem biztosító szabályok
keretében nemrégiben választás zajlott le, amelyen a magyarsággal szembeni
elkötelezettsé ge tekintetében már többször leszerepelt Vajdasági Magyarok
Szövetsége nyert.
Ebbből következik,
hogy a mindenkori magyar állam elsőszámú feladata az kell legyen, hogy a
nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény, illetve a magyar
állampolgárság kedvezményes visszaadásáról szóló törvény nemrég történt
parlamenti elfogadását követően határozottan lépjen fel annak érdekében,
hogy a magyar ügy megkerülhetetlen módon kerüljön az európai döntéshozók elé.
A Magyar kormánynak szorgalmaznia kell, hogy szülessen mielőbb elfogadható
megoldás, és tegye egyértelművé azt, hogy a magyar ügy megoldása Koszovóhoz
hasonlóan egyértelműen az európai stabilitást erősítené. Nyilvánvaló, hogy ha az
optimális megoldás elmarad, akkor nem zárható ki, hogy Koszovóhoz hasonló
konfliktus támad akár Délvidéken, Székelyföldön, vagy pedig a Felvidéken.
Magyarország addig nem támogathatja Szerbia EU csatlakozását, amíg a délvidéki
magyarság területi autonómiát nem kap, továbbá jóvátételt a második világháborút
követő magyarírtás miatt, illetve haladéktalanul kegyelmet kell adni az öt
temerini fiatalnak, akiket tisztességtelen eljárásban, kirívóan eltúlzott
mértékű büntetéssel összesen 61 év börtönre ítéltek és ma is elképesztő
viszonyok között sínylődnek már évek óta a szerb börtönökben.
Gaudi-Nagy Tamás végül a jelentést nem szavazta meg és mélységes csalódottságát
fejezte ki a vita végén: az európai nemzetek képviselőit azzal szembesítette,
hogy a trianoni békediktátum igazságtalansá gát 90 év után annak ellenére
kívánják fenntartani, hogy a történelem egyértelműen bebizonyította: ez a
békediktátum az alapvető emberi és közösségi jogok, illetve az európai béke és
biztonság ellen hat, és mindaddig nem lehet békéről és nyugalomról beszélni
Európában, amíg "ezt a galád és ostoba békeszerződést felül nem vizsgálják" (Lord
Rothermere).
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)
ügyvezetője
a Jobbik Magyarországért Mozgalom (www.jobbik.hu)
országgyűlési képviselője
Iroda: H-1095 Budapest, Gabona u. 10. II. em. 1.
Tel: (36-1) 216-3088, Tel/fax: (36-1) 216-2261, Mobiltelefon: (36) 20-916-5230
E-mail:
drgaudi@drgaudi. hu
Skype: drgaudi
Honlapok:
www.drgaudi. hu
(ügyvédi) és
www.gaudi.jobbik. hu
(közéleti)