Elhangzott A
kommunizmus áldozatainak emléknapján.
Szalay Róbert Történelemtanár KABSz
Nehéz
megszólalnom olyan kiváló szónok után, mint Siklósi
András, aki írásaival és verseivel irodalmi magasságokba emelte a nemzeti
eszme és a kommunizmus elleni harc gondolatát.,
Azonban ezt a megemlékezést az Antibolsevista
Szövetség szervezte és úgy érzem, a Szövetségünk nevében is kell néhány
mondattal csatlakoznom az előttem szólókhoz.
Engedjétek meg, hogy a számok birodalmába
vezesselek benneteket, mert a számokkal nehéz szembeszállni. 15 évvel
ezelőtt jelent meg Franciaországban a „Kommunizmus Fekete Könyve” ami 100
millióban határozta meg a kommunista rendszerek áldozatainak a számát. Azonban
az elmúlt 12 évben tovább folyt a kutatás, különösen, hogy Oroszországban is
kutathatóvá váltak a volt KDB irattárai, kiderült, hogy 132 millió embert
gyilkoltak meg a kommunisták!
Ha összehasonlítom, hogy a fasiszták
meggyilkolt 6 millió zsidót és velük szemben a kommunisták 132 milliót a saját
fajtájuk közül. Már akkor is kitűnik a hatalmas égbekiáltó különbség, hogy
melyik rendszer volt a bűnösebb. Arról nem is beszélve, hogy a fasiszta
rendszer bűnöseit felelőségre vonták, felakasztották, börtönbe zárták , GULAG
táboraiba hurcolták. És a fasizmus áldozatait, a hozzátartozókat és az
utódokat 65 éve folyamatosan kárpótolják. A rádióban, a TV-ben, az újságokban
nap mint nap, csak a fasiszta bűnökről hallhatunk Ma már annyira
átnevelték az embereket, hogy ha valakiről nagyon rosszat akarnak mondani, azt
mondják: „ Te rohadt fasiszta. „
A 132 milliót
meggyilkoló bűnösöket soha nem vonták felelőségre, - néhány elvetélt kísérlettől
eltekintve. – Ma is köztünk élnek, és nem is rosszul, az áldozatokról pedig
évente egyszer emlékeznek meg ezen a napon, hogy a kárpótlásról ne is beszéljek.
Ha valakiről nagyon rosszat akarunk mondani
én azt javasolnám, hogy mondjuk azt:
„ Te rohadt Bolsevista” Mivel az áldozatok száma
ezt sokkal jobban indokolja.
És a 132 millió csak a meggyilkolt halottaknak a
száma!
Sajnálom, hogy nem tudott eljönni Dénes Jánost
aki egyetlen igazi 56-os forradalmárként került be a Parlamentbe és neki
köszönhetjük, hogy nemzeti ünnep lett Október 23. Mivel ezt ő javasolta és
a Parlament szavazta meg
A forradalom leverése után Kádár vérbírái 15
évre ítélték és 6 évig volt börtönben. De milyen börtönben? Nem volt Tv,
rádió, konditerem, újságok, látogatók, stb. De négyen egy cellában, millió
poloska között, teljesen elzárva a külvilágtól és a smasszeroknak ki volt írva,
hogy. „ ne csak őrizd, de gyűlöld is őket! „ Ő nem áldozata a
kommunizmusnak? És a családja, felesége gyermekei, akik évtizedekig
hurcolták Dénes „ellenforradalmár” bélyegét, ők nem áldozatai a
kommunizmusnak? És hány Dénes János volt? 22.000 és közülük sokan a 15 éves
büntetésüket az utolsó napig letöltötték, ezek nem áldozatai a kommunizmusnak?
És az a közel egy millió nő akit megerőszakoltak
1944-45 ben a szovjetek, volt akit többször, volt akit többen, akik közül
400.000 kapott különböző fertőző betegséget, ők nem áldozatai a kommunizmusnak?
És az a férj, apa, gyermek testvér aki ezt lelkileg elviselte, az nem
áldozata a kommunizmusnak?
Az a katona, aki esküjéhez híven az utolsó
pillanatig harcolt az előretörő szovjet csapatok ellen, - akik a bolsevizmust
hozták, - és a háború után, mint háborús és népellenes bűnöst üldözték, az
nem áldozata a kommunizmusnak? Közülük ezreket gyilkoltak meg, tízezreket zártak
börtönbe és százezreket hurcoltak a GULAG lágereibe ahonnan csak minden
harmadik ember jött haza élve, Ők nem áldozatai a kommunizmusnak?
És a százezrek, akik a kommunizmus elől nyugatra
menekültek és évtizedekig ették a honvágytól gyötört hontalanság keserű
kenyerét. Ők nem áldozatai a kommunizmusnak?
Csak a halottak!?
És nézzük napjainkat. Hova juttatta az országot
a 65 éves kommunista uralom? Ausztria, akikkel 1945-ben egy szinten álltunk, ma
legalább 5 ször magasabb életszínvonallal és fizetésekkel jár előttünk
Most írom újabb könyvemet az utókor számára és
abban többek között idézem Gyurcsány Ferenc öszödi beszédét. Ezt ti is
ismeritek. De engedjetek meg most két mondatot szó szerint idézni: -
Ezt az Interneten mindenki elolvashatja. – Most ne a trágárságra figyeljetek,
persze ez sem semmi egy Miniszterelnök szájából, - hanem a számokra!
„Azt mondjuk, csinálunk-e valami nagyot, hogy a
kurva rohadt életbe, meg mertük tenni, nem szarakodtunk azon, hogy a francba
lesz majd az útiköltség elszámolásunk, bassza meg, hanem megértették, hogy
másról szól ez a kurva ország!
Mindenki döntse
el magában, hogy 4-500 ezer Forintért csinálja- e a dolgot, ami kurva fontos,
különösen, ha az embernek nincs más szakmája.”
Tehát, amíg a becsületes munkások és nyugdíjasok
átlag 50-60 ezer forintból éltek, addig a szakmával nem rendelkező vezető
kommunista elvtársak 400-500 ezer Forintos jövedelemmel dőzsöltek. És ezt sírják
vissza a 2010.es választások után. a kommunisták és liberális, kozmopolita
társaik. Ezért nyüszít az Európai Unió liberális, szocialista és kommunista
frakciója. Ennek lehettünk tanúi az utóbbi hetekben napokban.
És szégyenszemre ez a gyászos gyülekezet ítélte
el Magyarországot az „Európai normák” megsértéséért. És ami a legszomorúbb,
a Brüsszeli Parlamentben ülő két magyar kommunista
Tabajdi Csaba és Göncz Kinga
saját hazája ellen szavazott. Erre még
Brüsszelben sem volt példa a Parlament fennállásának történetében.!
Tehát a hazai és Brüsszeli kommunisták
napjainkban indítanak frontális támadást Magyarország ellen. És ezt a támadást a
saját bőrünkön érezzük. Nem csak a munkanélküliség, az eladósodás, a megélhetési
bűnözés, a gazdasági nehézségek kapcsán, hanem a politikában is, amikor üldöztek
és sajnos üldöznek is minden jobboldali nemzeti kezdeményezést. Szélsőségesnek,
rasszistának, nacionalistának, egyenruhás bűnözőnek, nem egyszer fasisztának
kiáltva ki mindenkit, aki tenni akar valamit a posztkommunista, liberális
háttérből irányító nemzetidegen ideológiák és képviselőik ellen.
Ennek legékesebb példája az volt, amikor a
kommunista kormányok hazugságokkal és mondvacsinált ürüggyel betiltották a
Nemzeti Gárdát.
Tudták, hogy, ha ezt nem teszik, akkor ma 20.000
Gárdista lenne az országban. Minden faluban és városban gárdista szakaszok és
századok segítenének a rendőrségnek a bűnözés megelőzésében, a rend
fenntartásában, a bajban segítenének és példamutatásukkal a nemzeti
szellem zászlóvivői lettek volna. Akkor itt most nem ennyien, hanem tízszer,
vagy százszor ennyien lennénk.
Ezt látták előre az „okos” kommunisták és
liberális kozmopoliták. Ezért kezdték üldözni a Gárdát. Az a szomorú, hogy a
választófülkék forradalmának győzteseinek, még nem volt idejük, hogy ezt az
aljas politikai manővert kijavítsák és helyrehozzák azt, amit a kommunisták
elrontottak. Reméljük, eljön ennek is az ideje. Mert ez a 20.000 gárdista
megvan! Igaz, ruhájuk a szekrényben, szellemi fegyverük a szívükben, de ha kell
ott állnak majd a gáton, ha a nemzet érdeke megkívánja!